Jegyzetek

Keresztury Dezső A magyar önismeret útja című esszéje első ízben majd fél évszázada jelent meg a Szekfű Gyula által szerkesztett, a korban roppant hatású Mi a magyar? című tanulmánykötetben. (Bp. 1939. 137–168.) Az esszé másodszor már a háború után Keresztury Dezső Helyünk a világban című kötetében látott napvilágot. (Bp. 1946. 54–95.) E kötet előszavában Keresztury többek között újra kiadott tanulmányairól ezeket írja: „Szövegükön keveset változtattam; csupán a külső s belső cenzúra által törölt mondatokat állítottam vissza, s néhány helyen egészítettem ki az előadottakat egy-egy aktuális, a megemlítést mindenképpen igénylő szemponttal.” A magyar önismeret útja című esszé szövegében is visszaállította a külső és belső cenzúra által kihúzott szövegrészeket, és a kor igényeinek megfelelően módosította a második editio számos bekezdését, mondatát. E mostani kötetben az első, 1939-ben napvilágot látott szöveget tartja kezében az olvasó, azt a külső és belső cenzúra által kinyomtathatóra csiszolt szöveget, amelyet 1939-ben sokan olvastak, és amely szellemi életünkben akkor jelen volt, hatott. S amely szövegre 1943 őszén Balogh József a Magyar Csillagban közzétett írásában (A magyar önismeret eszközei) hivatkozik, s amely szöveg így és ebben a formájában kiindulópontja, nyitánya volt a Magyar Csillag hasábjain 1943–44-ben zajló, Illyés Gyula szavával Hírünk a világban címszó alatt összefoglalt vitának. Az 1946-ban megjelent szövegváltozat már egy más korszak másfajta szellemi-politikai vitáihoz kapcsolódott. Egy, Keresztury Dezső tanulmányait, esszéit egybegyűjtő kötetben ennek a véglegesnek tekinthető szövegnek kell majd megjelenni. De a Mi a magyar? című gyűjteményben napvilágot látott első változat jellemző és fontos szellemi dokumentum 1939-ből: ezért döntöttem – természetesen Keresztury Dezső beleegyezésével – e szövegváltozat változatlan újrakiadása mellett.

Az esszé szövegéhez Keresztury Dezső az alábbi irodalomjegyzéket csatolta:

„Az idézett írók művein kívül igénybe vett irodalom: Hóman-Szekfű: Magyar történet, 2. kiad. Bpest, 1936. Prohászka Lajos: A Vándor és a Bujdosó, Bpest, 1936. Keresztury Dezső: Kelet és Nyugat közt. Magyar Szemle, XXI. köt. 1934. Joó Tibor: A magyar nemzeteszme, Bpest, 1939. Deér József. Pogány magyarság – keresztény magyarság, Bpest, 1938. Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Bpest, 1931. Ugyanaz: Az irodalmi műveltség megoszlása, Bpest, 1935. Benda Kálmán: A magyar nemzeti hivatástudat története a XV–XVII. században, Bpest, 1937. Csabai István: A végvári magyarság és kultúrája, Bpest, 1939. Eckhardt Sándor: A francia forradalom eszméi Magyarországon, Bpest, é. n. Farkas Gyula: A magyar romantika, Bpest, 1930. Ugyanaz: A Fiatal Magyarország kora, Bpest, 1932. Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik, Bpest, 1933. Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Bpest, 1930. Ugyanaz: Aranytól Adyig, Bpest, é. n. Kodály Zoltán: A magyar népzene, Bpest, 1937. Keresztury Dezső: Az új magyar irodalom útjai, Magyar Szemle, XIII. köt. 1931. Karácsony Sándor: Magyar lélek, Bpest, 1938. Ugyanaz: A magyar észjárás, Bpest, 1939. Illyés Gyula: Magyarok, Bpest, 1938. Ugyanaz: Ki a magyar, Bpest, 1939.”

Keresztury roppant sok idézetet, olykor csak jeles szerzők műveiből átemelt, érzelmileg-gondolatilag nyomatékosító félmondatot, gondolattöredéket ékel esszéje szövegébe. Idézetei nagyon gyakran az irodalomjegyzékben feltüntetett művekben idézett idézetek átvételei, s a forrásmű filológiai pontatlanságai így olykor átépülnek a tanulmányba. Ám Keresztury gondolatgazdag írása esetében végső soron mellőzhető a tudományos igényességű forrásmegjelölés: esszét ír, nem tudományos dolgozatot. (Némely idézet forrása egyébként kideríthetetlen, olykor a hivatkozott forrásban is pontatlan. Vándorló idézetekről van szó: Keresztury Dezső Apáczai kolozsvári beszédének töredékeit például Csabai István könyvéből idézi, aki jegyzeteiben Kremmer Dezső művére hivatkozik... nem meglepő, ha pontatlan a szöveg; Toldalagi Mihály gondolatát Keresztury Benda Kálmán hivatkozott könyve alapján idézi, Benda Kálmán egy múlt századi forráskiadványra utal, de a megadott helyen az idézet nem található stb.) A jegyzetekben ott igyekeztem a forrásokat feltárni, közölni, ahol azok tisztázása világosabbá, fantáziát mozgatóan továbbgondolhatóvá oldják az esszé szövegét. A szöveget a mai helyesírás követelményeinek megfelelően, de változtatás nélkül közlöm.




Hátra Kezdőlap