Karácsony Sándor (1891–1952) – író, pedagógus, filozófus; A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja című könyve Kodály tanulmánya keletkezésének évében, 1939-ben jelent meg. A hivatkozott gondolatmenet a 131–135. oldalakon olvasható. A Bartók és Kodály: felső néposztályunk esztétikai problémájának megoldása zenei téren című fejezetben (184–189.) Karácsony Sándor így ír: „Bartók és Kodály azt cselekedték meg zenei téren, ami a kultúra egyetlen területén sem lesz számunkra meggazdálkodható. Az európai zenei kultúra teljes birtokában, tehát egyáltalában nem tagadva azt meg, lemerültek az alsó néposztály zenei világába, s ott három feladatot végeztek el. Először is hűségesen feljegyezvén minden feljegyezhetőt, anyagban, azaz tartalomban felhoztak számunkra mindent, amit az alsó néposztály lelke eddig zenét termett és megőrzött. Másodszor becsületesen kielemezték és leírták azt a nyelvet, amelyen ez a zene önmagát eddig kifejezte. Harmadszor, bármennyire más volt ez a nyelv, mint esetleg az európai zene ez idő szerinti nyelve, mégis ezt a nyelvet fogadták el a magyar zene és így saját lelkük zenéje anyanyelvéül is, s mindazt, ami mondanivalójuk volt, ezen a nyelven muzsikálták el egész Európa számára.”