Jegyzetek

Táncsics Mihály e műve 1844-ben jelent meg először Lipcsében, de a hatóságok megtévesztésére a címlapon ez volt olvasható: Sajtószabadságról nézetei. Egy rabnak. 1844. Párisban. Amyotnál. A második – a szerző tudta nélküli – editio, amely Hamburgban jelent meg London, Paternoster Row megjelöléssel, 1846-ban látott napvilágot. (A belső borítón 1845 olvasható.) E kiadás alapján készült Supka Géza előszavával a Táncsics-mű legutóbbi, hasonmás kiadása 1947-ben, Budapesten.

Tekintettel arra, hogy Táncsics a nyomdai munkálatoknál nem volt jelen, s feltehetően a magyar nyelvet nem ismerő német nyomdászok készítették a könyvet 1844-ben, illetve 1846-ban, a mű helyesírása rendkívül következetlen, olykor teljesen ötletszerű. A szöveget úgy igyekeztem a mai helyesírási követelményeknek megfelelően olvashatóvá tenni, hogy az eredeti hangalakon nem változtattam, és az írásképben is, ahol lehetséges volt, igyekeztem megőrizni a régies, stílusértékű formát.

Táncsics Mihály kalandos életútját elsősorban önéletírásából ismerjük (Életpályám. Bp. 1978. A szöveget gondozta és a jegyzeteket készítette Czibor János, 1949-ben); főként e mű alapján festett terjedelmes portrét Táncsicsról Bölöni György. (Hallja kend Táncsics. Bp. 1946.) Táncsics Mihály tudományos igényességű pályaképének megrajzolása még várat magára. (Ördögh Szilveszter: Táncsics ürügyén Táncsicsról. Új írás. 1976. január.)

 

*

 

Alighogy megjelent Táncsics Mihály műve 1844-ben, egy hasonlóképpen Lipcsében kinyomtatott, a szerző nevét fel nem tüntető kiadványban – Camera obscura. Lipcse, 1844. 56. – az alábbi megjegyzés olvasható: „Nemrégiben egy bohó magyar rab nyomatta ki Amyotnál Párizsban nézeteit a sajtószabadságról. A röpirat nagy zajt ütött – kivált azon részekben, hol nem szeretik a szabadot.”




Hátra Kezdőlap