Tétel adatlapja
CÍMLAP
Krúdy Gyula
Boldogult úrfikoromban és más elbeszélések

TARTALOM,UTÓSZÓ



Tartalom

Boldogult úrfikoromban

Elbeszélések

A gordonkás pisztolygolyója
Isten veletek, ti boldog Vendelinek!
Emeletes lak a Duna mentében,
Egy pohár borovicska és következményei
Böske, vagy a szerkesztőség pesztonkája
A fogadósné, vagy az elvarázsolt vendégek
Az ember, aki mustármag volt
A kidobott vendég
A pincér álma
Utolsó szivar az "Arabs Szürké"-nél
A hírlapíró és a halál
Magányos ember álma
"Zöld Ász"
Előhang egy kispörkölthöz
Hogyan vernek meg egy asszonyt?
A vén szamár születésnapja

Utószó



Utószó

Krúdy Gyula élete 1926-tal kezdődően egyre nehezebbé válik. Lappangó betegsége újból kiújul, szanatóriumba, kórházba kerül. Szívbaja gyógyíthatatlan. Anyagi helyzete romlik. Ez nem csupán életmódjának, de publikálási lehetőségei beszűkülésének is betudható. Életmű-sorozatának az Athenaeumnál tervezett kiadása meghiúsul, s bár politikai és felekezeti különbségtétel nélkül, bármely napi- vagy hetilapban közölteti írásait, bevételei egyre csökkennek. Családjával együtt szűkös körülmények között él a Margitszigeten, majd Óbudán. 1930-ban - Babits Mihály ajánlására - Baumgarten-díjat, 1932-ben - Kosztolányi Dezső közbenjárására - Rothermere-díjat kap. Ez utóbbit csak megjelent, új könyvre adják, s hogy Krúdy felvehesse az angol lord által felajánlott összeget, 1931-ben saját költségén kiadja válogatott novelláit Az élet álom címen. (A kötet valamennyi írása megtalálható válogatásunkban.)

Utolsó korszaka novelláinak többsége evésről szól, vendéglőben vagy mulatóhelyen játszódik. Bennük azonban az Élet és a Halál alapkérdéseivel foglalkozik az író, többnyire kedélyes keretek között szembesülve az elmúlással. A sorok között bujkáló humor, a szelíd irónia és a minden drámait, sőt tragikust legyőző életszeretet és derű jellemzik e művek hangnemét.

...

Krúdy kortársai nem tudtak mit kezdeni e korszakának alkotásaival. Ezeket sok esetben elnagyoltnak, befejezetlennek ítélték. Életművét hatalmasnak tartották, de torzóként méltatták. Nem lehet véletlen, hogy művei csak évtizedekkel később arattak igazán sikert: televíziós, film- és színpadi feldolgozások próbálták sajátos világát felidézni, értelmezni.

Krúdy Gyula írásainak - a múlt, egy letűnt életforma felidézése mellett - visszatérő elemei az "időben való lét", az elmúlás ábrázolása és a magánnyal való szembesülés. Lezáratlan, asszociációkra épülő leírásai, az idősíkok szabad kezelése, nyelvhasználata és stílusának költőisége emeli a modern magyar próza mesterévé.

Válogatásunkban műveinek ajánlója legyen ő maga, egy 1922-ben kelt vallomásának részleteivel: "Ha valaki kóstolgatni akarja az életet, amelyhez jussa és módja volt még az apjának vagy a nagyapjának, amely élet többé itt fel nem lelhető, kénytelen könyvek kis betűi mögé elmenekülni, ha a könyv borítékán az évszám is megegyezik ama felejtető bortermések dátumával. Igaz, hogy a legnagyobb luxus manapság kimaradni a mindennapi élet kengyelfutásából, mert könnyen pórul járhat az ember, de bármily sokba is kerülne egy könyv mellett töltött csendes délután, orvosság az, amely lelkünket, testünket ápolja."