harminc-negyven botütést – így pl. 1849. júliusában Nagyigmándon, minden érvényes jogszabályt megcsúfolva, ötven-ötven botot veretett Susan+ császári királyi vezérőrnagy László József kocsi református lelkészre, Györffy Ferenc tatai református lelkészre, Tóth Sándor oroszlányi jegyzőre és Fieba József bánhidai katolikus plébánosra. A botozás a minisztertanácsban való szóbahozatal után is szokásos volt, 1849. augusztus végén pl. Zámolyban húsz embert botoztatott meg Jablonowski+ császári királyi vezérőrnagy stb.