Beniczky Lajos+ (1813-1868) a szabadságharc idején kormánybiztos, egy portyázó csapat vezére és őrnagya, végül vezérkari alezredes Görgey+ törzsében. Az osztrák hadbíróság halálra, kegyelem útján pedig húszévi sáncmunkára ítélte. Ez az ítélet a lassú és keserves halált jelentette volna, de Beniczky+ anyjának sikerült elintéznie, hogy Haynau+ utóda, gróf Wallmoden+ tábornok a sáncmunkabüntetést várfogságra változtassa. Beniczky+ várfogságában terjedelmes visszaemlékezéseket írt. Ezek ma a Hadtörténelmi Levéltárban vannak. 1857-ben kiszabadult. 1861-ben Zólyom megye képviselője az országgyűlésen. 1864-ben Asbóth Lajos+ volt honvéd ezredes besúgása alapján letartóztatják, ismét halálra ítélik, majd ezt a büntetést is húszévi börtönre változtatják. Beniczky+ a kiegyezéskor szabadul. A pesti honvédegylet elnöke, a központi honvédegyleti bizottságnak pedig alelnöke volt. Amikor aztán Perczel Mór+ Kossuth+ ellen fordul, és a honvédegyletek fölött valóságos diktátori hatalommal kíván parancsnokolni, Beniczky+ kiáll Kossuth+ mellett, és az országos honvédgyűlés Beniczkynek+ ad igazat Perczellel szemben. Röviddel ezután Beniczkyt+ meggyilkolják.
Beniczky+ emlékiratai nem mentesek minden elfogultságtól, kivált Görgey+ szerepének megítélésében (akinek a szabadságharc idején megbízható támogatója volt), ezt azonban mind a börtön, mind pedig az a tény, hogy osztrák tisztek számára készítette el szigorúan ellenőrzött visszaemlékezéseit, érthetővé teszi. Apróbb ténybeli tévedései és önmaga szerepének megbocsátható felnagyítása ellenére is értékes és eléggé ki nem aknázott forrása a szabadságharc hadtörténelmének és a nemzetiségi kérdés kutatásának. Terjedelmes tanulmánnyal kiadta Steier Lajos: Beniczky Lajos+ bányavidéki kormánybiztos és honvéd ezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és a tót mozgalomról. Budapest, 1924. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Emlékiratok). Az eredetileg német nyelvű visszaemlékezést Katona Tamás fordította.
Igen szemléletes az a kép, amit Beniczky+ az oroszoknál tett hadikövetségéről fest visszaemlékezéseiben. Mint ismeretes, Beniczky+ Kossuth+ és Szemere+ megbízásából, Poeltenberg+ kísérőjeként járt az orosz táborban. Azt az államiratot vitték magukkal, amelyben a koronát a cári családnak felkínálják az 1848-as alkotmány alapján.