Kiemelték két vértanú csontvázát

A várterületen folytatott ásatás eredménye
  (Saját tudósítónktól)

Arad, október 20. Jelentette az Aradi Közlöny, hogy a katonai vár hatos számú kapuja mellett tavaly fölfedezték két agyonlőtt vértanúnak – Lázár Vilmos+nak és Schweidel József+nek – csontjait. Mivel az idő kedvezőnek látszott a csontvázak kiemelésére, Varjassy Árpád+ kir. tanácsos, a kultúrpalota igazgatója intézkedett, hogy az 1849. október 6-án elásott vértanúk maradványait kiemeljék. Megkérte Lenhossék Mihály+ antropológus egyetemi tanárt és Bartucz Lajos+ egyetemi adjunktust, hogy jöjjenek le, s az ő ellenőrzésük mellett legyen kiemelhető a két csontváz. A tudományos világ eme két kiválósága készséggel tett eleget a fölhívásnak, és tegnap Aradra érkeztek, ma reggel kilenc órakor pedig a következők kíséretében kimentek a vár területére: Varjassy Árpád+, Kádas Kálmán+, Kovács Vince+, Schill József+, Farkas József+ dr., Szántay Lajos+, Szántay Béla+, Schwartz Zsigmond+, Nagy Orbán+ dr., Matusik Márton+, Bancsák István+, ifjabb Schartner Sándor+ s a sajtó részéről egyedül az Aradi Közlöny munkatársa.

A hely, ahol a csontokat fölfedezték, még mindig nem eléggé száraz; a hatos számú kapu jobb oldalán mintegy öt-hat méter hosszúságú árok van, amelynek keretében feküdtek a vértanúk. A ma reggeli aktus azzal kezdődött, hogy Bartucz Lajos+ és Máté János*, a kultúrpalota egyik alkalmazottja ásókkal megkezdték a holttesteket befedő göröngyök eltávolítását. A földet Lenhossék+ vizsgálgatta, hogy megállapíthassa: hány éve állhat bolygatatlanul? Félméternyire haladhattak lefelé, amikor csontokra bukkantak, amelyekre sáros föld tapadt. Ruhafoszlányokat is találtak, majd pedig két koponyát tisztán meg tudtak különböztetni. A fogak egész szépen láthatók voltak.

Amikor már kétségtelenné vált a két emberi csontváz fölfedezése, Lakatos Ottó+ rendfőnök, André Károly+ és György László+ áldozárokkal imát mondott, majd pedig beszentelte a maradványokat. Ennél a valóban lélekemelő és meghatóan szép kegyeletes aktusnál ért a sírhoz Hegedűs Ede+ alezredes, az aradi térparancsnok, aki meglepődött, amikor a társaságot megpillantotta.

– Kérem – mondotta előzékenyen –, én készséggel közvetítettem a hadtestparancsnokságnál a város ama kérelmét, hogy a vár területén az ásatást és a holttestek kiemelését elvégezzék, de azt gondoltuk, hogy sokkal kevesebben jönnek el. Azt hitték, hogy csak két-három úr jelenlétében egész csöndben történik meg ez a munka.

Varjassy Árpád+ és Kovács Vince+ megnyugtatták az érthetően aggódó térparancsnokot, hogy senkinek esze ágában sincs holmi tüntetéssel viszonozni a hadtestparancsnokság valóban előzékeny figyelmét.

Miután így kétségtelenül megállapították, hogy a két vértanú kiemelhető, a bizottság tagjai eltávoztak, és Lenhossék+ meg Bartucz+ maradt ott az ásást végző munkásokkal. Úgy remélték, hogy estére teljesen kiemelhető a két csontváz. Kora délután már annyira haladtak a munkálatokkal, hogy a csontvázak fekvése is tisztán volt látható. A két vértanú feje csaknem összeért, de törzsük és lábuk ellentétes irányban feküdt. Az egyik halott bal lába térdelő helyzetben volt, a két keze pedig a mellén összekulcsolva nyugodott; valószínűleg ilyen helyzetben fogadta a golyóhalált. Ennek koponyájában a golyó nyoma tisztán látható.

A másik halottnak a jobb lába volt térdben meghajlítva, a bal keze lefelé lóg, jobb keze pedig a mellén pihent. Ennek a koponyája megsérült, és a lövés nyoma nem látható. Érdekes, hogy golyót nem találtak a sírban.

A csontvázakra rakódott sarat egyelőre úgy hagyják, ahogyan találták, rézlemezre fektetve holnap reggel szállítják be a kultúrpalotába. A palota gépházában megszárítják, és aztán hozzálátnak a preparáláshoz. Ha ezzel készen lesznek, akkor igyekeznek a méretekből megállapítani: melyik csontváz kié? Amíg a vesztőhelyen a tervezett mauzóleum föl nem épül, addig a ma kiemelt csontokat Sarlot Domokos+ nyugalmazott rendőrfőkapitány családi sírboltjában helyezik el.

[Aradi Közlöny, 1913. október 21.]




Hátra Kezdőlap Előre