1

1849. július 1.
 Haynau+ kiáltványa*

PROCLAMATIO

Ő Cs. és K. Felsége folyó évi Május 30-áról szóló legfelsőbb Manifestuma által, a had– és ostromállapotban lévő Magyar és Erdély koronatartományra nézve reám ruházott kormányhatalomnál fogva, rendelem, mint következik:

 

1. §. A m. évi October 3-án kibocsájtott és ugyanezen hó 8-án az akkori magyar országgyűlésen kihirdetett legfelsőbb kir. Manifestum által Magyarország, az Erdélyi Nagyfejedelemség pedig az ottani Parancsnok Báró Puchner+ főtábornagy m. évi October 18-áról szóló Proklamatiója által a hadi törvények alá állíttatott.

A mondott naptól, t. i. October 8-ától Magyarországban, Erdélyben pedig October 18-ától kezdve minden bűntettek és vétségek, mellyek a magyar pártütéssel összeköttetésben vannak, ha bár polgári személyek által követtettek is el, hadtörvényi eljárás alá esnek.

E végből különös hadi törvényszékek vannak felállítva, menyek a fennálló haditörvények és a sereg fővezérei által kibocsájtott Proclamatiók alapján sommásan járandanak el.

Ezen haditörvényszékek ítélnek:

a) Halálos büntetésre, kötél vagy lőpor és golyó által,

b) Deportatióra, (hazán kívüli helyekre szálitás),

c) Fogsági büntetésekre, t. i. sáncz munkára nehéz vagy könnyű vasban, vár-, fogház– és porkoláb rabságra vasban vagy vas nélkül,

d) pénzbeli büntetésekre.

A felségsértés miatti elitéléssel az akárhol létező összes vagyonnak elvesztése együtt jár, – mi az ítéletben kimondatik.

2. §. A haditörvényszéki eljárásnak különösen alá vettetnek:

a) azok, kik a fenhivatkozott legfelsőbb Manifestum, melly által a magyar országgyűlés feloszlatott kihirdetése után, annak tanácskozásaiban és határozataiban részt vettek.

b) Az úgy nevezett honvédelmi bizottmány minden tagjai a mennyiben az 1848-ik évi October 8-ka után abban hivataloskodtak.

c) A pártütő kormány által kinevezett minden kormány biztosok.

Azoknak, kik viseletüket igazolhatni vélik, erre az alkalom a haditörvényszékek előtt továbbra is fenmarad. 3. §. A rögtönitéleti eljárásnak helye van mind azok ellen, kik a Debreczeni pártütő gyülekezet folyó év April 14-ki felségsértési határozatában, melly által Magyarországnak az Austriai Monarchiátóli tökéletes elválása kimondatott, részt vettek.

A rögtönitéleti eljárás alá esik még:

a) a ki a népet lázadásra csábitja,

b) a ki a császári királyi austriai vagy császári orosz seregek ellen fegyverrel él, a nélkül, hogy a felkelők valamelylyik fegyveres hadtestéhez tartoznék,

c) a ki a pártütő kormánytól vagy az általa kinevezett biztosoktól még parancsot elfogad, vagy annak engedelmeskedik,

d) a ki árulásban, egyetértésben, vagy ellenséges megrohanás vezetésében részt vesz,

e) a ki a hozzája bocsájtot Proclamatióit vagy egyéb rendeléseit a császári királyi polgári és katonai hatóságoknak, mellyeket közhirré tenni hivatalos állásánál fogva köteles, kihirdetni elmulasztja, vagy azokat elsikkasztja,

f) a ki akárminő fegyveres pártütő hadtesteket fogad vagy vezérel,

g) a ki a népfelkelést a császári királyi austriai vagy császári orosz seregek ellen felhívja, rendezi vagy vezérli,

h) ki császári királyi austriai vagy császári orosz katonát – ha mindjárt eredmény nélkül is – hitszegésre csábítja,

i) a ki futárokat, szálitmányokat, egyes csapatokat, valamint általjában a császári királyi austriai vagy császári orosz sereg szolgálatában levő személyeket megtámadja, vagy nékiek akár mi módon kárt okozni és akadályul tenni merészelnek,

k) a ki Ő Felsége a Császár törvényes kormányához ragaszkodó személyeknek e miatti elitélésében vagy büntetésében közremunkálkodik; valamint az is, a ki azok vagyona elkobzásában, zár alá vételében és eladásában részt vesz.

Minden illyetén elkobzások, zár alá vételek és eladások semmiseknek és mit sem érőknek nyilvánittatnak, következésképpen azok, kik illyen vagyonbeli tárgyak birtokába akármi módon jutottak, azon kívül, hogy reájuk a rögtön itéleti eljárás alkalmaztatik, azon tárgyak visszaadására és a kártvallottak teljes kártalanítására szorittatnak.

4. §. Fegyver vagy lőszer eltitkolása a környülállások szerint hadtörvényi vagy rögtönitéleti biróság által tárgyaltatik.

5. §. Azon császári királyi tisztek, katonai és polgári hivatalnokok, kik az álladalomtól évi fizetést vagy nyugdijt huznak, ha ellenők az adja magát elő : hogy megegyezésükkel fiaik a pártütőknél szolgálnak, vagy ők azon fiaiknak segedelmet nyujtanak, a pártütés előmozditása miatt, haditörvényszék elejébe vonattatnak, egyszersmind hivataluk és fizetésüktől felfüggesztetnek, ’s nyugdíjaik visszatartatnak.

6. §. Azon helységek, mellyekből több lakosok egyesülve a császári királyi austriai vagy császári orosz seregbeli futárokat, szállitmányokat, egyes katonai csapatokat, valamint általjában a császári királyi austriai vagy császári orosz sereg szolgálatában lévő személyeket megtámadni vagy azoknak akármi módon kárt okozni és akadályul lenni merészkednek, felgyujtatnak.

7. §. Olly zsidóközségek, mellyek tagjai a pártütő kormány által elkobzott valamelly jószágot magokévá tesznek, a jószág visszaszolgáltatásán kívül, érzékeny pénzbeli büntetés alá esnek. Illyetén büntetéssel fenyittetik a zsidóközség azon esetben is, ha tagjai a pártütőknek kémekül szolgáltak, vagy azok ügyét bármi módon előmozditották.

Főhadiszállásomon Győrött Julius 1-jén 1849.

Báró Haynau,
  táborszernagy és hadsereg főparancsnokja




Hátra Kezdőlap Előre