Felséges uram!
Van szerencsém tegnapi legalázatosabb előterjesztésemhez csatlakozva a ma megtartott minisztertanácson megállapított, báró Haynau+ táborszernagy számára kiadandó utasítási pontokat részletesebb kidolgozásban legfelsőbb jóváhagyásra alázatosan előterjeszteni.
A császári hadsereg főparancsnoka által közlendő feltételek a már felvázoltak maradnak.
A megadandó engedmények a következők volnának:
Büntetlenség biztosítása minden egyén számára őrmestertől lefelé, ha Magyarország koronatartományban született.
Minden nem osztrák alattvaló szülőhazájába utasíttatik.
Azokból a lázadó hadseregben szolgált altisztekből és közvitézekből, akik más koronatartományból mentek oda – pl. bécsi légió, galíciai légió stb. – talán büntetőszázadokat kellene alakítani, és a szükségessé váló erődítési munkákra kellene őket felhasználni.
A felkelők vezetői és mindazok a tisztek, akik el akarják hagyni az országot, engedélyt kapnak az elutazásra, a lehető leghamarabb megállapítandó határideig, mégpedig a legközelebb eső határállomáson keresztül.
Mindazoknak a tiszteknek, akik az országban kívánnak maradni, igazoló bizottság elé kell állniuk. A bizottságok a következő alapelvek alapján járnak el:
azok a tisztek, akik a felkelés kezdete óta alakulatukkal együtt a lázadó hadseregbe soroztattak, és akiknek a tevékenysége pusztán a katonai szolgálatra korlátozódott, engedélyt kapnak rá, hogy a császári hadseregbe 1848. szeptemberi rendfokozatukkal visszatérjenek;
abban az esetben, ha a császári hadseregbe való visszavételük nem történne meg, nyugdíjat kapnak;
azok a tisztek, akik korábban nem szolgáltak vagy csak a háború folyamán lettek tisztek, egyszerűen elbocsátandók.
Magától értetődik, hogy bármelyik kategóriába tartozó egyének ellen nem katonai természetű cselekedeteikért különleges esetekben vizsgálat megindítása nem elképzelhetetlen.
Azokkal az egyénekkel, akik a lázadó kormány kormányzati tevékenységében tevőleges részt vettek, semmiféle tárgyalásba sem szabad bocsátkozni, és ellenük a hadsereg főparancsnokának kiáltványa értelmében kell eljárni.
Ha felséged az ezennel legalázatosabban előterjesztett alapelvekhez legfelsőbb jóváhagyását megadni méltóztatik, báró Haynau+ táborszernagy úr őnagyméltóságának a hadügyminisztérium útján a fenti szövegű utasítások a lehető leghamarabb kiadandók.
Bécs, 1849. augusztus 16.
Schwarzenberg+
altábornagy