Az ítélet*

Ítélet

melyet a magas császári királyi hadsereg-főparancsnokság parancsára összeállított megesketett teljes haditörvényszék
az alább megnevezett vádlott urak, a magyar lázadó hadsereg főnökei ügyében egyhangúlag hozott

 

1. Aulich Lajos,+ aki Pozsonyban, Magyarországon született, ötvenhét éves, katolikus vallású, nőtlen, 1812-ben hadapródként lépett be a Sándor császár gyalogezredbe, legutóbb alezredes ugyanebben az ezredben;

2. Török Ignác+, aki Gödöllőn, Pest megyében, Magyarországon született, ötvennégy éves, katolikus vallású, nőtlen, alezredes a császári királyi utászkarban, és legutóbb Komárom várának helyi erődítési igazgatója;

3. Láhner György+, aki Besztercebányán, Zólyom megyében, Magyarországon született, ötvenhárom éves, katolikus vallású, nős, egy gyermek apja, legutóbb őrnagy és a III. zászlóalj parancsnoka a császári királyi gróf Gyulay Ferenc+ gyalogezredben;

4. Schweidel József+, aki Zomborban, Bács megyében, Magyarországon született, ötvenhárom éves, katolikus vallású, nős, öt gyermek apja, legutóbb őrnagy a 4. Sándor orosz nagyherceg huszárezredben;

5. Poelt von Poeltenberg Ernő+, aki Bécsben, Ausztriában született, harmincöt éves, katolikus vallású, nős, három gyermek apja, legutóbb kapitány és századparancsnok a 4. Sándor orosz nagyherceg huszárezredben;

6. Nagysándor József+, aki Nagyváradon, Bihar megyében, Magyarországon született, negyvenöt éves, katolikus vallású, nőtlen, kapitány és századparancsnok az 5. huszárezredben, 1847 óta nyugállományban;

7. Knezić Károly, aki Veliki Grđevacon, a varasdszentgyörgyi határőrezred területén született, negyvenegy éves, katolikus vallású, nős, két gyermek apja, legutóbb százados a 34. Porosz herceg sorgyalogezredben;

8. Gróf Leiningen-Westerburg Károly+, aki Ilbenstadtban, Hessen nagyhercegségben született, harmincéves, lutheránus vallású, nős, legutóbb százados a 31. gróf Leiningen+ sorgyalogezredben;

9. Dessewffy Arisztid+, aki Csákányban, Abaújvár megyében, Magyarországon született, negyvenhét éves, evangélikus vallású, nős, korábban kapitány és századparancsnok a gróf Radetzky+ huszárezredben, 1839 óta nyugállományban;

10. Damjanich+ dános, aki Stazán, a 2. báni határőrezred területén született, negyvenöt éves, görög nem egyesült vallású, nős, gyermektelen, legutóbb százados és egy gránátosszázad parancsnoka a 61. Rukawina sorgyalogezredben; végül

11. Lázár Vilmos+, aki Nagybecskereken, a Bánságban született, harmincnégy éves, katolikus vallású, nős, három gyermek apja, hadnagyi rangjáról a 34. gyalogezredben 1843-ban tiszti jellegének megtartása nélkül leköszönt.

Mindezek a vádlott urak a velük szemben folytatott hadbírósági vizsgálat során a megállapított tényállást elismerték, hogy ellentétben a császári királyi hadseregbe való belépésükkor tett esküjükkel, illetve Lázár+ vádlott esetében a szolgálatból való kilépéskor kiállított kötelezvénnyel, hogy törvényes császárának és királyának csapatai ellen harcolni nem fog, a magyar forradalmi hadsereg soraiban szolgáltak, éspedig Aulich Lajos+ – Poeltenberg Ernő+ – Nagysándor József+ – Knezić Károly – és Damjanich+ József [!] vádlott urak tábornokként és hadtestparancsnokként – gróf Leiningen+ Károly és Dessewffy Arisztid+ vádlott urak tábornokként és hadosztályparancsnokként – Lázár Vilmos+ vádlott úr pedig alezredesként és hadosztályparancsnokként harcoltak – Török Ignác+ vádlott úr Komárom várának egy császári királyi osztrák csapatosztály által való ostroma alatt egy ideig az ottani várparancsnok tisztét töltötte be, és később az esztergomi és szegedi sáncépítkezéseken tevékenykedett, és a forradalmi kormánytól a tábornokká való előléptetést elfogadta – Láhner György+ vádlott úr az egész felkelő háború ideje alatt fegyverkezési és felszerelési felügyelőként a fegyvergyárak munkáját és a fegyverek átvételét és kiadását vezette tábornoki rangban – végül pedig Schweidel József+ vádlott úr, bár a schwechati csata után, melyben részt vett, saját kérésére szabadságon volt, és ez idő óta a lázadó hadseregben tényleges szolgálatot nem teljesített, de a tábornoki előléptetést elfogadta, ez év május hónapjában Pest városparancsnokának tisztét átvette, és a császári királyi csapatok közeledtekor a forradalmi kormányt követte; vagyis a fent nevezett vádlott urak, akik közül Aulich+ alezredes urat, Láhner+ és Schweidel+ őrnagy urat, Poeltenberg, Nagysándor+ és Dessewffy+ kapitányt, valamint Knezić, Leiningen+ és Damjanich+ századost a lázadás ügyének tett szolgálataikért a forradalmi kormány alapította katonai érdemrenddel tüntették ki, figyelembe véve, hogy részt vettek a magyar lázadó hadsereg harcaiban az ez év április 14-i debreceni országgyűlési határozatok megvalósításáért, melyek kimondták Magyarország elszakadását a császárságtól és a legmagasabb uralkodóháznak a magyarországi trónutódlásból való kizárását, illetve az állásukban való megmaradással és a lázadó kormány alatt való további szolgálattal ezt hallgatólag elismerték – felségsértés bűntette miatt az 5. hadicikk és vele kapcsolatban a Mária Terézia-féle bűnvádi perrendtartás 61. cikkelye, az 1848. október 3-i, 20-i és november 6-i legfelsőbb nyilatkozat, továbbá az 1848. november 12-i és 1849. július 1-i kiáltvány értelmében, mégpedig Aulich Lajos+ és Török Ignác+ alezredes – Láhner György+ őrnagy – Poeltenberg Ernő+, Nagysándor József+ és Dessewffy Arisztid+ kapitány – Knezić Károly, gróf Leiningen+ Károly és Damjanich János+ százados vádlott urak az osztrák hadseregben viselt tiszti rangjuk, illetve nyugdíjuk elvesztése mellett – valamint Lázár Vilmos+ kötél általi halállal büntetendők minden ingó és ingatlan vagyonuk elvesztése mellett; Schweidel József+ vádlott őrnagy rangjának és bárhol található minden ingó és ingatlan vagyonának elvesztése mellett golyó általi halállal büntetendő; végezetül pedig

12. Gáspár András+ vádlott úr, aki Kecskeméten, Magyarországon született, negyvenöt éves, református vallású, nős, két gyermek apja, legutóbb kapitány és század parancsnok a 9. Miklós császár+ huszárezredben, bár szintén harcolt a császári királyi hadsereg ellen, és elfogadta a lázadó hadseregben a tábornokká való előléptetést, de attól a pillanattól fogva, hogy az említett ez év április 14-i debreceni országgyűlési határozatok tudomására jutottak visszavonult a lázadó hadseregből, és semmi tovább szolgálatot nem teljesített, pusztán fegyveres lázadásba való részvétel miatt a Mária Terézia-féle bűnvádi per rendtartás 62. cikkelye és vele kapcsolatban az 1790. év büntetések, az 1848. október 3-i és október 20-i és november 6-i legfelsőbb nyilatkozat és az 1848. november 12-i kiáltvány értelmében kapitányi rangjának és IV osztályú orosz Vlagyimir-rendjének elvesztése mellet tízévi várfogsággal büntetendő.

Így mondta ki a mai haditörvényszék Arad várában 1849. szeptember 26-án.

Johann Moser+
 nyugállományú ezredes
 mint elnök
Ernst
 törzshadbíró

 

Kihirdetendő és végrehajtandó, Dessewffy+ és Lázár+ vádlott esetében azzal az enyhítéssel, hogy ők lőpor és golyó általi halállal büntetendők

 

Haynau
  táborszernagy

 

A túloldali hadbírósági ítéletet ma reggel hét órakor valamennyi vádlottnak kihirdették, és Gáspár András+ vádlott büntetési ideje a mai nappal kezdetét veszi*.

Arad vára, 1849. október 5.

 

Ernst
  törzshadbíró

 

A Gáspár András+ kivételével valamennyi fent nevezett vádlottra kimondott halálbüntetés 1849. október 6-án reggel hat órakor végrehajtva.

Arad vára, 1849. október 6.

 

Schückl+
  hadbíró százados




Hátra Kezdőlap Előre