Fa: erdők nyurga, vihartépte szála, |
kinek lombod az ég nevelte fel: |
ne haragudj, hogy tűzbe, lángba doblak – |
de hideg van, fázom, fűteni kell! |
|
Szén: mérhetetlen mélységeknek magja, |
gyémánt-hieroglif, őstitku jel: |
ne haragudj, hogy a kályhámba vetlek – |
de hideg van, fázom, fűteni kell! |
|
Szívem egy bús világ mély óraműje, |
mely árván dobbansz napról-napra el: |
ne haragudj, hogy tűzből tűzbe csaplak – |
de hideg van, fázom, fűteni kell! |
|
Szó: vérző igazság, te minden kincsem, |
ne haragudj, hogy így játszva veled, |
a vers tüzes csatasorába szórlak – |
de nagyon hideg van!… Adj meleget!… |
|
|