Regényfordítás

Maupassant
A papíromon rengő, buja mondatok
szaladnak erre, arra.
S a papíron át a tekintetem
ráhull egy mezítelen női karra,
mely valahol, a messzi távlaton
ott kígyózik egy szép fiú nyakában.
És hallom, ahogy pattog a parázs
egy rue de Lorette-beli kis szobában.
Csak írni, írni! Pénzt kapsz érte majd!
Magyarra fordítani a szerelmet!
A könnyű csipkét, mousselint, ölelést,
amelyre gyengéd szép szavak felelnek…
és csókot, amely bódít, mint a mák…
S megindul a batár s ők benne ketten. –
Ó, édes csöppnyi párisi rimák
a rue de Lorette-en!



Hátra Kezdőlap Előre