[Az én édösömnek dombon ülő háza…]*

Az én édösömnek dombon ülő háza,
Hat karikán forgó csikorgós kapuja,
Boglár az ajtaja, bádog a ház fődje,
Gyontáros asztala, tűkör a tűzhelye,
Pappiros a padja*, éveg* az ablakja;
Nözz ki, rózsám, réta*, ki kalongyál* tova,
Neköm úgy tetszenék, mintha Pista vóna.
 Szállására, számára,
 Főzzünk lakadalmára,
 Hótig való párjára.
 Ha szereti, mosolyodjék,
 Ha nem szereti, szomorodjék.



Hátra Kezdőlap Előre