[Én ëgyedül járok…]*

Én ëgyedül járok,
Király úrfi! várok,
Kit adsz neköm,
Kivel hazamönnöm?
 Kozma Jucit.
Nem kedvellöm én azt,
Nem szeretöm én azt,
Csúf maga, ruhája,
Rongyos a bundája.
Én ëgyedül járok,
Király úrfi! várok,
Kit adsz neköm,
Kivel hazamönnöm?
 Osváth Rebit.
Kedvellöm én azt,
Szeretöm én azt,
Szép maga, szép ruhája,
Lobogós ingválla.

(A gyermekek összefogózva kört képeznek, egy, a király úrfi, beáll a kör közepibe, a körön kívül egy, a kérő, s ez mondja a mondókának egyszer az első felit, melynek végeztével a körben álló király úrfi egyet a körbeliek közül megnevez, amint a mondókában látszik; erre csakugyan a kör körül járó mondja a mondóka második részit, mikor ezt elvégzi, ismét elöl kezdi a mondóka első részit; erre a királyfi más személyt nevez meg a körbeliek közül, mire a kérő, ki a körön kívül kerüli a kört, mondja a mondóka utolsó részit, s a kijelöltet megfogja s magával viszi; ez folytatódik mindaddig, míg a körből mindegyiket összefűzi, s utoljára a király úrfi egyedül marad, ekkor letapsolják és lenevetik a király úrfit, s újra kezdődik.)




Hátra Kezdőlap Előre