| – Jányom, édes jányom, szép Örzsébet jányom, |
| Talán nem is tudod, hogy férhő adtalak! |
| – Anyám, édesanyám, kedves szülő dajkám – |
| Milyen az, milyen az, kinek odaadtál? |
|
| – Jányom, édes jányom, szép Örzsébet jányom, |
| Olyan az, olyan az, mint az fehír galamb, |
| Olyan az, olyan az, mint az fehír hattyú, |
| Annál is fehírebb, mint az bárány-gyapjú. – |
|
| Elmegyen Örzsébet cinterem-komrába, |
| Felőtözik cifrán ződ selyem ruhába. |
|
| – Anyám, édesanyám, kedves édesanyám, |
| Adjál csak, adjál csak sokszámú aprópízt, |
| Hogy adakozzak én isten szegínyinek, |
| Hogy imádkozzanak, hogy én meghalhassak! – |
|
| Hányja a zsebibe számtalan pótráját, |
| Kerüli-fordulja a szegínyek házát. |
|
| – Szegínyek, szegínyek, isten szegínyei, |
| Kérjétek az Istent, hogy engem vegyen el! |
| Mikor értem gyünnek, hideg borzongasson,… |
| Hintóba ültetnek, – szörnyen ki is rázzon,… |
| Határjába érünk, – rajtam ki is fogjon,… |
| Hintóba ültetnek, – ugyan ki is rázzon, |
| Határjába érnek, – szörnyű halált haljon! |
|
| Anyám, édesanyám, kedves szülő dajkám, |
| Nem olyan, nem olyan, amilyennek mondtad! – |
| Anyám, édesanyám, kedves szülő dajkám, |
| Adjál csak, adjál csak sokszámú aprópízt, |
| Hogy adakozzak én isten szegínyinek, |
| Hogy imádkozzanak, hogy én meg ne haljak! |
| Mikor értem gyünnek, hideg ne borzongjon, |
| Hintóba ültetnek, – hideg ki se rázzon, |
| Mert nem is olyan az, amilyennek mondtad! – |
|
| Mikor érte mentek, hideg borzongatta, |
| Hintóba ültették, ugyan ki is rázta. |
|
| – Legínyem, legínyem, kedves vőlegínyem, |
| Adjál csak, adjál csak, csak egy csepp vizet is! |
| – De nem vizet adok, ha piros bort adok! |
| Kocsisom, kocsisom, én első kocsisom, |
| Vágd meg azt a lovat, hagy ugorjon hármat! |
|
| – Legínyem, legínyem, kedves vőlegínyem, |
| Messzi vagyon-e még Újbécsnek határja? |
| – Vesd fel csak, vesd fel csak a te szemeidet, |
| Meglátod, meglátod Újbécsnek határját! – |
|
| Meglátta, meglátta Újbécsnek határját, |
| Vőlegínynek pedig leveles kapuját, – |
| Mikor azt meglátta, mingyár szörnyűthala. |
|
| – Vőfínyem, vőfínyem, én kedves vőfínyem, |
| Fogd ki csak, fogd ki csak futós pej paripám, |
| Nyitasd fel, nyitasd fel Újbécsnek kapuját, |
| Hivasd ki, hivasd ki a győri kis papot – |
| Nem menyasszonyt hoztunk, ha’ halottat hoztunk! |
|
| – Fiam, édes fiam, kedves édes fiam, |
| Mi menyasszonyt hoztál, hogy nem szól énhozzám?! |
| Se kezit nem nyújtja, se szavát nem adja! |
| – Anyám, édesanyám, kedves édesanyám, |
| Nem menyasszonyt hoztam, ha’ halottat hoztam! |
|
| – Menyem, édes menyem, szép Örzsébet menyem, |
| Nem is ismertelek, mégis szerettelek. |
| Sok szép vendégeim gyászba öltöztetted, |
| Fiamot, magamot megkeserítetted!… |
|
|
