Egy asszonynak kilenc fia…

(A halott testvér)

Egy asszonynak kilenc fia,

Kilenc fia, egy leánya

Egy asszonynak kilenc fia,

Kilenc fia, egy leánya.

Házasítá kilenc fiát,

S eladá az ő leányát.

Házasítá kilenc fiát,

S eladá az ő leányát.

Csak eljöve az az idő,

Hozzajöttek leánykérni.

Csak eljöve az az idő,

Hozzajöttek leánykérni.

Idegen országból jöttek,

Elmene nagyobb fiához.

Idegen országból jöttek,

Elmene nagyobb fiához.

– Fiam, fiam, édes fiam,

Hozzánk jöttek leánykérni.

Fiam, fiam, édes fiam,

Hozzánk jöttek leánykérni.

Idegen országból jöttek,

Odaadjuk, vaj ne adjuk?

Idegen országból jöttek,

Odaadjuk, vaj ne adjuk?

Soha többet meg nem látjuk.

Odaadjuk, vaj ne adjuk?

Soha többet meg nem látjuk.

– Jaj, ne adjuk, édesanyám,

Soha többet meg nem látjuk.

Jaj, ne adjuk, édesanyám,

Soha többet meg nem látjuk. –

Mene közbelső fiához.

– Fiam, fiam, édes fiam. –

Mene közbelső fiához.

– Fiam, fiam, édes fiam,

Hozzánk jöttek leánykérni,

Idegen országból jöttek.

Hozzánk jöttek leánykérni,

Idegen országból jöttek.

Odadjuk-e, édes fiam?

Odadjuk-e, vaj ne adjuk?

Odadjuk-e, édes fiam?

Odadjuk-e, vaj ne adjuk?

– Jaj, ne adjuk, édesanyám,

Soha többet meg nem látjuk.

Jaj, ne adjuk, édesanyám,

Soha többet meg nem látjuk. –

Mene legküssebb fiához.

– Fiam, fiam, édes fiam. –

Mene legküssebb fiához.

– Fiam, fiam, édes fiam.

Hozzánk jöttek leánykérni.

Idegen országból jöttek.

Hozzánk jöttek leánykérni,

Idegen országból jöttek.

Odadjuk-e, vaj ne adjuk?

Soha többet meg nem látjuk.

Odadjuk-e, vaj ne adjuk?

Soha többet meg nem látjuk.

– Adjuk oda, édesanyám!

Odaadjuk, édesanyám.

Adjuk oda, édesanyám!

Odaadjuk, édesanyám. –

Csak eljöve egy nagy humáj,

Felemelé az ő lányát.

Csak eljöve egy nagy humáj,

Felemelé az ő lányát.

Úgy elvitték, úgy elvitték,

Többet soha meg ne lássák.

Úgy elvitték, úgy elvitték,

Többet soha meg ne lássák.

Édesanyja megátkozá

Az ő legküssebbik fiát.

Édesanyja megátkozá

Az ő legküssebbik fiát:

– Isten engedje meg, fiam,

Még a főd se primiljen bé!

– Isten engedje meg, fiam,

Még a főd se primiljen bé! –

Csak eljöve az az idő,

Meghala legküssebb fia.

Csak eljöve az az idő,

Meghala legküssebb fia.

Kivivék a temetőbe,

Még a főd se primilte bé.

Kivivék a temetőbe,

Még a főd se primilte bé.

Csak elindula az a hótt,

Csak elindula az a hótt.

Csak elindula az a hótt,

Csak elindula az a hótt.

Addig mene, mendegéle

Nagy mezőkön, nagy erdőkön,

Addig mene, mendegéle

Nagy mezőkön, nagy erdőkön,

Csak elére egy nagy házat.

Az a ház fordult kereken.

Csak elére egy nagy házat.

Az a ház fordult kereken.

Nem tetszedett az ajtója,

Sem ajtója, sem ablakja.

Nem tetszedett az ajtója,

Sem ajtója, sem ablakja.

Meglátá az ő testvére,

Az a kurtyé jár kereken,

Meglátá az ő testvére,

Az a kurtyé jár kereken.

– Mit kerestél te magad itt,

Mer az fejedet elveszik.

Mit kerestél te magad itt,

Mer az fejedet elveszik.

– Jere magad haza velem. –

Csak felvevé a hátára.

– Jere magad haza velem. –

Csak felvevé a hátára.

Elindulnak visszafele,

Mennek, mennek, mendegélnek.

Elindulnak visszafele,

Mennek, mennek, mendegélnek.

Nagy erdőkön, nagy mezőkön,

Nagy mezőkön, nagy erdőkön.

Nagy erdőkön, nagy mezőkön,

Nagy mezőkön, nagy erdőkön.

S a madarak mind azt mondják:

– Né min visz a hótt az élőt. –

S a madarak mind azt mondják:

Né min visz a hótt az élőt.

Né min visz a hótt az élőt,

Né min visz a hótt az élőt.

Né min visz a hótt az élőt,

Né min visz a hótt az élőt.

– Mit mondanak a madárkák?

– Ne hallgass a madárkákra.

– Mit mondanak a madárkák?

– Ne hallgass a madárkákra.

Ne hallgass a madárkákra,

Mer nem igaz, amit mondnak.

Ne hallgass a madárkákra,

Mer nem igaz, amit mondnak. –

Elmén az öreg házához,

Hazavivé a testvérit.

Elmén az öreg házához,

Hazavivé a testvérit.

Csak mikor hazaérének,

Elmene a temetőbe.

Csak mikor hazaérének,

Elmene a temetőbe.

S a főd es béprimilé őt,

S a főd es béprimilé őt.

S a főd es béprimilé őt,

S a főd es béprimilé őt.

Magyarfalu (Moldva)

Moldvai csángó népdalok és népballadák. (Szerkesztette: Faragó József és Jagamas János) Bukarest, é. n. (1954). 141-146. (Dallammal)