| Fehír László lovat lopott: |
| Minden nyeregszerszámostúl, |
| Nagyot pattant az ostora, |
|
| Fehír Lászlót megfogatta. |
| Fehír Lászlót hogy megfogták, |
| Víg-Egerbe be is csukták; |
|
| Mindjárt mondja a kocsisnak: |
| – Fogd bé, kocsis, a lovamot, |
| Tegyél mellém tál aranyot, |
| Tál aranyot, tál ezüstöt, |
| Tál ezüstöt, tál aranyot, |
| Hagy váltsam ki az bátyámot! |
|
| Vígy el engem Víg-Egerbe: |
| A legnagyobb setítsígbe! – |
|
| Mindjár megyen az ajtóra, |
| – Bátyám, bátyám, Fehír László! |
| Aluszol-e vagy meghaltál? |
| – Húgom, húgom, Fehír Anna, |
| Nem aluszok, nem nyugoszok, |
|
| – Bátyám, bátyám, Fehír László! |
| – Húgom, húgom, Fehír Anna, |
| Horvát Miklós itt a bíró. |
|
| Mindjárt megyen Fehír Anna, |
| Mindjár megyen az ajtóra, |
| – Miklós, Miklós, Horvát Miklós, |
| Eresztesd ki az bátyámot! |
| Tál aranyot, tál ezüstöt, |
| Tál ezüstöt, tál aranyot, |
| Eresztesd ki az bátyámot! |
|
| – Anna, Anna, Fehír Anna, |
| Nem kell nekem tál aranyod, |
| Tál aranyod, tál ezüstöd, |
| Kieresztem az bátyádot. – |
|
| Mindjárt megyen az ajtóra, |
| – Bátyám, bátyám, Fehír László! |
|
| – Húgom, húgom, Fehír Anna, |
| Ne hálj véle a huncuttal! |
| Nekem pedig fejem veszi. – |
|
| Erre nem szól Fehír Anna, |
| Nem hajtott ő az szavára, |
|
| Egyszer, mint úgy éjfél tájba, |
| Csörgést hall az udvarába. |
| – Miklós, Miklós, Horvát Miklós! |
| – Aludj, aludj, Fehír Anna, |
|
| – Miklós, Miklós, Horvát Miklós! |
| A nagy puskacsattogástúl, |
| – Aludj, aludj, Fehír Anna! |
| Lovat lopnak az halomnál. |
|
| Alig várja, hogy viradjon, |
| Hogy a hajnal meghasadjon, |
| Mindjár megyen az ajtóra, |
| – Fehír László, édes bátyám! |
| Meg vagy-e még, vagy meghaltál? – |
|
| – Anna, Anna, Fehír Anna, |
| Ne itt keresd a bátyádot: |
|
| Mindjár megyen Fehír Anna, |
| Mindjár megyen az ajtóra, |
|
| – Miklós, Miklós, Horvát Miklós! |
| Átkozott légy, Horvát Miklós! |
| Gyöngy-koszorúm letöretted |
| Szűzességem elvesztetted. |
| Törülköződ lángot hányjon, |
| Páros késed néked álljon! |
|
| – Anna, Anna, Fehír Anna, |
| Ne átkozódj olyan nagyon! |
| Szedek néked ződ istenfát, |
| Kötök néked szűz koszorút. |
|
| – Szedhetsz is már, köthetsz is már, |
| Nem leszek én többet szűz jány; |
| Szedhetsz is már, köthetsz is már, |
| Nem leszek én többet szűz jány! |
|
|
