Júdás

Jézus az asztalnál eszik,

fehér virágok,

Zsidók a ház megett lesik.

Kiment Júdás ő közéjük,

fehér virágok,

Beszélgetni kezdett vélük.

– Adjatok harminc ezüstet,

fehér virágok,

Hogy a Jézust adjam níktek! –

Zsidók Jézust nem ismerték,

fehér virágok,

Fogságba hát hogyan vessék?

De Júdás betanította,

fehér virágok,

Zsidókat a kertbe hívja.

Melyiket ő megcsókolja,

fehér virágok,

Heródes azt el is fogja…

Zsidók azonnal elfogják,

fehér virágok,

Megkötözték, elhurcolták.

Kegyetlenül korbácsolták,

fehér virágok.

Fatövissel koronázták.

Mérges ecettel itatták,

fehér virágok,

Mindenképpen kicsúfolták.

Keresztet vállára tették,

fehér virágok,

Poros útra így vezették.

Golgotára felvezették

fehér virágok,

Fakeresztre feszítették.

Nem láttam én szebb gyümölcsfát,

fehér virágok,

Mint a Jézus keresztfáját.

Piros vérrel virágozik,

fehér virágok,

Szentlélekkel gyümölcsözik.

Szépkenyerűszentmárton (Szolnok-Doboka)

Magyar Népzene Tára. II. Jeles napok. (Szerkesztette: Bartók Béla-Kodály Zoltán) Bp. 1953., 505. sz. (Dallammal)