Szomszéd legény Gyurka

(Az ügyes hűtlen asszony)

Ablakba könyöklék gyönge rácmönyecske,
Hát künn sétál vala borbélylegény, Gyurka;
– Jer bé hezzám, jer bé, borbélylegény, Gyurka,
Jer bé hezzám, jer bé, szomszéd legény, Gyurka!
Söröm is jó vagyon, borom is jó vagyon,
Neköd ingyön adok, másnak pénzér adok,
Sönki sincsen itthon, csak én vagyok itthon,
Senki sincsen itthon, csak én vagyok itthon.
Uram a városba piros-csidma-vönni,
Apám az erdőbe somfa-vesszőt vágni,
Anyám a malomba fejér-liszt-őlleni,
Anyám a malomba fejér-liszt-őlleni… –
Addig csalogatá borbélylegény Gyurkát,
Amíg az ereszbe őkemit bécsalá. –
Egyször hazamöne az ő édös ura,
Egyször hazamöne az ő édös ura:
– Feleségöm, kéncsöm, eressz bé ingömöt,
A városba jártam, piros csidmát hoztam,
Piros csidmát hoztam, szépöt, milyent kaptam,
Piros csidmát hoztam, szépöt, milyent kaptam.
– Minnyá béereszlek, édös kéncsöm uram,
Hagy vessem nyakamba kővári szoknyámat!… –
Mégis csak kéredzék az ő édös ura,
Mégis csak kéredzék az ő édös ura:
– Feleségöm, kéncsöm, eressz bé ingömöt,
A városba jártam, piros csidmát hoztam,
Piros csidmát hoztam, amilyent csak kaptam,
Piros csidmát hoztam, amilyent csak kaptam.
– Minnyá béeresztlek, édös kéncsöm uram,
Hagy húzzam lábamba kővári papucsom!… –
Mégis csak kéredzék az ő édös ura,
Mégis csak kéredzék az ő édös ura:
– Feleségöm, kéncsöm, eressz bé ingömöt,
A városba jártam, piros csidmát hoztam,
Piros csidmát hoztam, amilyent csak tudtam,
Piros csidmát hoztam, amilyent csak tudtam.
– Minnyá béeresztlek, édös kéncsöm uram,
Hagy kössem előmbe fekete ruhámot! –
Mégis csak kéredzék az ő édös ura,
Mégis csak kéredzék az ő édös ura:
– Feleségöm, kéncsöm, eressz bé ingömöt,
A városba jártam, piros csidmát hoztam: –
Ő is béereszté az ő édes urát, –
A jobb hónya alól kibocsátá Gyurkát.

Udvarhely


Magyar Népköltési Gyűjtemény. XI. Vadrózsák. (Székely népköltési gyűjtemény, Kriza János) Bp. 1911., 27-29.




Hátra Kezdőlap Előre