Számos balladás, epikus elemet tartalmaznak ezek az énekek is, s mint láthatjuk, sokkal archaikusabbak a betyárköltészetnél. A változatokat nagy számban jegyezték fel elsősorban Erdélyben.
[Tatár rabságban levő erdélyiek dala]
A történeti énekek datálásához rendszerint kétség fér, ez az ének valószínűleg arra az időre vonatkozik, amikor a tatárok a Krím-félszigetre hurcolták a II. Rákóczi György hadjáratakor elfogott erdélyieket, akiket csak fejenkénti magas váltságdíjért bocsátottak szabadon.
[Nóta Dakó Sándorról]
A „Madéfalvi veszedelem” népköltési emléke ez. Az 1764-es erdélyi határőrség felállítása során elkövetett vérengzések oka, hogy az adóterhek miatt visszaadták a fegyvert, és sérelmeiket összeírva tömeges kísérettel vitték el Madéfalvára, ahol a császár katonái a falut körülzáratták, ágyútűz alá vették, és a menekülőket lemészárolták.
[Bíró Anna, Bíró Éva]
Valószínűleg törökkori ének. Két rabláncra jutott nővérért kesereg. (Ennek az alkotásnak nincs közvetlen köze A fiát föl nem ismerő anya klasszikus balladához.)
[Lengyelország szélén]
A hazától távoli katonáskodás keserűségét panaszolja ez a régi stílusú ének. A téma a későbbi költészetben is gyakran feltűnik, de mindinkább új stílusú változatban.
[Basa Pista]
Egyetlen változatban ismerjük. Történeti vonatkozása közvetett: II. Rákóczi György balszerencsés lengyelországi hadjáratára gondolhatunk, de a történelmi személy, Basa Pista sorsa a valóságban másképp alakult. Nagyon szép, régies dallamára a kutatók hamar felfigyeltek, szövege sajnos töredékesen maradt ránk. Bóta L.: Basa Pista balladája, Ethnographia 1972. 347-357.
[Rákóczi Sámuel]
Egy 1660-as évekbeli történeti ének lehetett előzménye, amely arról szólt, hogy Rákóczi László csellel akarta elfoglalni Nagyváradot, de rajtavesztett, török kézre került és kivégezték. Mindössze két változatát ismerjük.
[Már feljött az a nap (búcsúzóének)]
A búcsúzóénekek és katonakeservek Székelyföldön nagy számban ismertek. A kötelező hosszú katonaságra induló férfiak búcsúzásának tehetetlen fájdalmát őrzik a változatok szebbnél szebb formákban.
[Dancsuj Dávid]
Régi bujdosó rab-ének lehetett, bár a betyárköltészet hatását néhány stiláris elem mutatja, s így eltér az az erdélyi rab- és bujdosóénekek hangjától.
[Fujdogál egy nagy szél]
Fogságban szenvedő lányról kevés régi stílusú alkotást ismerünk. Ezek közé tartozik a lészpedi szöveg. A büntetés okát itt is – mint a rabénekekben általában – homály fedi. A balladai konfliktus ábrázolása helyett a panaszra tevődik a hangsúly.