Rab– és bujdosó-énekek

Számos balladás, epikus elemet tartalmaznak ezek az énekek is, s mint láthatjuk, sokkal archaikusabbak a betyárköltészetnél. A változatokat nagy számban jegyezték fel elsősorban Erdélyben.

[Tatár rabságban levő erdélyiek dala]
  A történeti énekek datálásához rendszerint kétség fér, ez az ének valószínűleg arra az időre vonatkozik, amikor a tatárok a Krím-félszigetre hurcolták a II. Rákóczi György hadjáratakor elfogott erdélyieket, akiket csak fejenkénti magas váltságdíjért bocsátottak szabadon.

[Nóta Dakó Sándorról]
  A „Madéfalvi veszedelem” népköltési emléke ez. Az 1764-es erdélyi határőrség felállítása során elkövetett vérengzések oka, hogy az adóterhek miatt visszaadták a fegyvert, és sérelmeiket összeírva tömeges kísérettel vitték el Madéfalvára, ahol a császár katonái a falut körülzáratták, ágyútűz alá vették, és a menekülőket lemészárolták.

[Bíró Anna, Bíró Éva]
  Valószínűleg törökkori ének. Két rabláncra jutott nővérért kesereg. (Ennek az alkotásnak nincs közvetlen köze A fiát föl nem ismerő anya klasszikus balladához.)

[Lengyelország szélén]
  A hazától távoli katonáskodás keserűségét panaszolja ez a régi stílusú ének. A téma a későbbi költészetben is gyakran feltűnik, de mindinkább új stílusú változatban.

[Basa Pista]
  Egyetlen változatban ismerjük. Történeti vonatkozása közvetett: II. Rákóczi György balszerencsés lengyelországi hadjáratára gondolhatunk, de a történelmi személy, Basa Pista sorsa a valóságban másképp alakult. Nagyon szép, régies dallamára a kutatók hamar felfigyeltek, szövege sajnos töredékesen maradt ránk. Bóta L.: Basa Pista balladája, Ethnographia 1972. 347-357.

[Rákóczi Sámuel]
  Egy 1660-as évekbeli történeti ének lehetett előzménye, amely arról szólt, hogy Rákóczi László csellel akarta elfoglalni Nagyváradot, de rajtavesztett, török kézre került és kivégezték. Mindössze két változatát ismerjük.

[Már feljött az a nap (búcsúzóének)]
  A búcsúzóénekek és katonakeservek Székelyföldön nagy számban ismertek. A kötelező hosszú katonaságra induló férfiak búcsúzásának tehetetlen fájdalmát őrzik a változatok szebbnél szebb formákban.

[Dancsuj Dávid]
  Régi bujdosó rab-ének lehetett, bár a betyárköltészet hatását néhány stiláris elem mutatja, s így eltér az az erdélyi rab- és bujdosóénekek hangjától.

[Fujdogál egy nagy szél]
  Fogságban szenvedő lányról kevés régi stílusú alkotást ismerünk. Ezek közé tartozik a lészpedi szöveg. A büntetés okát itt is – mint a rabénekekben általában – homály fedi. A balladai konfliktus ábrázolása helyett a panaszra tevődik a hangsúly.




Hátra Kezdőlap Előre