| Lengyelország szélén egy aranyalmafa, |
| Alatta sétálgat két lovaskatona. |
|
| Mind azt fújdogálja, mind azt fújdogálja: |
| – De keserű kenyér a katonakenyér! |
|
| A kardjával szántja, vérrel boronálja, |
| A kardjával szántja, vérrel boronálja. |
|
| Legkeserűbb kenyér az idegen kenyér, |
| Kit kardjával szánt meg, vérrel boronál meg. – |
|
| Az egyik katona csak azt sóhajtozza: |
| – Idegen az ég is, idegen a föld is! – |
|
| A másik katona csak azt sóhajtozza: |
| – Jaj, mire jutottunk e nagy bujdosásba! |
|
| Istenem, Istenem, mért kell karddal szántni, |
| Mért kell karddal szántni, vérrel boronálni? – |
|
| Az egyik katona erre elindula, |
| A másik katona arra elindula. |
|
Szépkenyerűszentmárton (Szolnok-Doboka)
|
