Csehó Pista

(Lova lába megbotlott)

Csehó Pista Bársony lovát nyergeli,
Komiszáros harminchárom keresi.
– Szépen kérem komiszáros urakat,
Nem én loptam el az oláh lovakat;
Szépen kérem komiszáros urakat,
Nem én loptam el az oláh lovakat. –
Halas alatt van egy kocsmakerítés,
Csehó Pista lova abba nyerítez.
– Édes lovam ne nyerítsél sokáig,
El nem hagylak koporsóm bezártáig;
Édes lovam ne nyerítsél sokáig,
El nem hagylak koporsóm bezártáig.
– Kocsmárosné, ide halat hozzon kend,
Amellé meg citromos bort adjon kend.
Szolgálóját strázsára állítsa kend,
Ha zsandár jön, híradással legyen kend!
Szolgálóját strázsára állítsa kend,
Ha zsandár jön, híradással legyen kend! –
Egyszer beszalad a kislány ijedve:
– Amoda gyün kilenc zsandár sebesen, –
Csehó Pista nem vette ezt tréfára,
Felugrott a Bársony lova hátára;
Csehó Pista nem vette ezt tréfára,
Felugrott a Bársony lova hátára.
Csehó Pista csak azt hitte magába:
Néki zsandár meleg nyomát sem vágja.
Lova lába megbotlott egy gödörbe,
Kilenc zsandár ott nyomta el fektébe;
Lova lába megbotlott egy gödörbe,
Kilenc zsandár ott nyomta el fektébe.
Mikor Pistát kötözik a kocsiba,
Még akkor is Bársony lovát óhajtja.
Azt feleli néki zsandárkapitány:
– Pista fiam, nem ülsz többet paripán! –
Azt feleli néki zsandárkapitány:
– Pista fiam, nem ülsz többet paripán!
– Megüzenem az én kedves feleségemnek:
Gondját viselje a gyermekeimnek.
Sem csikósnak, sem gulyásnak ne adja,
Inkább szegény béreslegénynek adja;
Sem csikósnak, sem gulyásnak ne adja,
Inkább szegény béreslegénynek adja. –
Falu végén most csinálnak egy csárdát,
Csehó Pistának az akasztófáját.
Csehó Pistát viszik a csúf halálra,
Felesége szívbéli fájdalmára;
Csehó Pistát viszik a csúf halálra,
Felesége szívbéli fájdalmára.

Kecskemét (Pest-Pilis-Solt-Kiskun)


Magyar népköltészet. II. Népballadák. (Szerkesztette: Ortutay Gyula) Bp. 1955. (Magyar Klasszikusok), 276-278.




Hátra Kezdőlap Előre