| Betyár lakja, tizenkettő, |
|
| Ha betyárok – jó barátok, |
| Ha zsandárok – elszaladok. |
|
| – Ha zsandárok, mit csináljunk, |
| Szaladjunk-e, vagy mögálljunk? |
| Ha szaladunk: agyonlűnek, |
| Ha mögállunk: mögkötöznek. |
|
| – Isten jó nap, jó barátom! |
| Hát hogy is vagy? Amint látom… |
| – Adjon isten, zsandár uram, |
| Hát sehogy se most ilyenkor!… |
|
| Jaj, Istenöm! jaj, mindönöm! |
| Rabnak köll most néköm lönnöm! |
| Sirat éngöm az én rúzsám! |
|
| Ne sirassatok még nagyon, |
| Nem visznek még lűni agyon! |
| Mikor visznek lűni agyon! |
|
| Mögvasalnak, mögkötöznek, |
| Magam a vármögye kosztját. |
|
| – Hány pár csikó jut eszömbe? |
|
| – Nem jut néköm több eszömbe, |
| Kit mögittam, kit mögöttem, |
| Kit a rúzsámra költöttem. |
|
| Elsőbb loptam én négy tinót, |
| Mind a négy daruszőrű vót, |
| Aztán loptam egy pej csikót, |
| Mind a négy lába kesej vót. |
|
| Mind a hat az uraké lött; |
|
| Igy hát nem maradt magamnak! |
|
|
