| Gyöne Józsi négy szép ökrét |
| Azt kiáltja teli szájjal: |
|
| – Józsi, Józsi, Gyöne Józsi, |
| Ne menj a vízre feredni! – |
|
| – Lovász Józsi, jó barátom, |
| Feredjünk meg, azt kivánom! |
| – Én nem bánom, jó barátom, |
| Nagy kedved van reá, látom. – |
|
| Nincs a víznek rokincája, |
| Nagyobb a víznek mélysége, |
|
| Aj be szépen harangoznak, |
| Rév-Komolló gyűl seregbe. |
|
| Gyöne Józsi négy szép ökre, |
| A nagy utcát megfestette. |
|
| – Nyisd ki anyám a kapudat, |
| Halva hozzák szép fiadat. |
| Értem könnyet ne hullasson. |
| Sirasson meg az én mátkám, |
| Az én Pünkösdi Márikám. – |
|
| Gyászba borult az esztendő. |
| Víg szívedet gyászba hagyám; |
| Gyere rózsám, állj mellettem, |
| Ha nem beszélhettél velem! |
| – Akkor beszélhettem veled, |
| Köttem negyvennyolc bokrétát, |
|
|
