Tekse-tető, zúduljál meg…

– Molnár Gyurka, mit gondoltál,

Mikor Teksére indultál?

– Én egyebet nem gondoltam:

A halállal kezet fogtam.

Kihajtottam lovaimat

Legeltetni a zöld gyepre,

Későre vettem azt észre,

(hogy) Befogtak a kelepcébe.

Ellenségim közeledtek,

Puskaszóval fenyegettek.

Csodálkoztak a csillagok:

Kegyetlenek a gyilkosok.

– Hagyjátok meg életemet,

Néktek adom sok pénzemet.

– Nem kell nékünk a sok pénzed,

Kell nékünk a piros véred!

Tekse-tető, zúduljál meg,

Molnár Gyurka, szabadulj meg!

Tekse-tető nem zúdult meg,

Molnár Gyurka nem szabadult meg.

Gyilkos fegyver eldördüle,

Molnár Gyurka el van veszve.

Patakokba ömlik vére,

Elraboltak mindent tölle.

Piros vére foly a porba,

Testét vették zöld bokorba.

Zöld erdőnek a levele

Temette el mindörökre.

Zalánpatak (Háromszék)

Háromszéki népballadák. Albert Jenő és tanítványai gyűjteménye, Faragó József bevezetőjével és jegyzeteivel. Bukarest, 1973., 400.