Nincsen már igazság sehol az ég alatt, |
Az igazság napja már régen elhaladt, |
Nem is kéne vinni éfjút katonának, |
Az öreg emberek oda jók vónának. |
|
Kiseprem a kipingált házamat, |
Megvetem a paplanos ágyamat, |
A paplan s a párna a padlást megéri, |
A sok bolond legény mégse mer megkérni. |
|
Bárcsak eccer legény eső lenne, |
Hogy kiálljak eső eleibe, |
Kimennék az utca közepibe, |
Karincám szegibe egy belécseppenne. |
|
Bárcsak lenne ulyan törvény; |
Leány kérné meg a legényt, |
S a leány csak figurázna. |
|
Kihez menjek immá férjhez, |
Fársáng, fársáng, de sok leányt megcsalsz, |
De ingem még meg es szomorítasz. |
|
|