Káplár Marci

Hallottátok, Nagykapuson mi történt?
Káplár Marcit harminc lejért megölték.
Nem szégyelték a nagygazdák azt tenni,
Szegény legényt harminc lejért megölni.
Kápláréknél meggyújtották a lámpát,
Talán biza Káplár Marcit siratják?
– Nyisd ki anyám ződre festett kapudat,
Halva hozzák egyetlen egy fiadat. –
Nagykapuson meghúzták a harangot,
Mindenfelé viszi a szél a hangot.
Fújja a szél, lengeti a zászlaját,
Bárdos Bori siratja a babáját.
Kivirult már a kapusi domb alja,
Mikor Káplár Marcit vitték ki rajta.
Koporsóján körös-körül koszorú,
Megy utána édesanyja, szomorú.
– Horváth Pista, nem fájt neked a szíved,
Mikor azt a szegén legényt megölted?
– Nem fájt akkor, de most mindjárt meghasad,
Viselem a harminchatos nagy vasat. –
Gyertek lányok, öltözzünk fel fehérbe,
Káplár Marcit vigyük a temetőbe;
Kisérjük el az utolsó útjára,
Búcsúzzunk el mind tőle utóljára.
Börtönajtó, hulljon le rólad a zár,
Hogy még egyszer lehessek szabad madár!
Ha még egyszer magam szabadja lennék,
Akkor még a madárnak se vétenék.

Magyarvista (Kolozs)


Kallós Zoltán: Balladák könyve, újabb bővített kiadás Bp. 1973., 549.




Hátra Kezdőlap Előre