95 Balassi Bálint Rimay Jánosnak

1591. január, Braniewo

Kegyelmednek új esztendőbeli kedveskedő ajándékom emlékezetire küldtem két könyvet* is. Elolvasván mindvégig Kegyelmed, kérem Kegyelmedet, írja meg felölök való tetszését és opinioját [véleményét]. Igazán írhatom Kegyelmednek, hogy semmi írás-olvasásból efféle politikai tiszteknek igazgatása módjában annyit én nem okoskodtam,* mint ez egymással ellenkező két autornak írásából. Küldtem Kegyelmednek magam elméje faradékaiból [forgácsaiból] vágatott rövid három énekecskémet* is, de magának Kegyelmednek, kérvén, hogy természetekben való neveléssel ékesgettessék* s tudja őket magánál tartani s igazgatni is Kegyelmed. S nevetem azokot, s búsulás nélkül sem szenvedhetem, akik akármi írásimot is elméjeknek csomós pórázára kötvén sok igéknek változtatásával (obruálván sensusit [elrontva értelmüket] is) vesztegetik,* fesletik és ízetlenítik, és az mellett engem való rágalmazásokkal, nyelveknek hegyeit is fenik. Mit írjak azért, hanem hogy énnekem elég az, ha kegyelmed és egyebek, kik ollyak, mint kegyelmed, azaz quorum nativa virtus aliis quoque virtutibus est cumata [akikkel velük született az erény és más erényekkel is el vannak halmozva], szerettek, és ha Kegyelmetek elméjébűl ki nem kopik az emlékezetem, megmaradván kegyelmeteknek kedve is hozzám, instar omnium vos mihi tres quatuorve estis [minddel felértek ti hárman-négyen]…

Eckhardt-Stoll, 414. Nr. 98/I. Madách Gáspár másolata Rimay János nyomán.




Hátra Kezdőlap Előre