201 Kemény János Csáky Istvánnak

1660. november 20. Aranyosmeggyes

Tekéntetes és Méltóságos Úr,

tovább halaszthatlan okok engemet arra kénszerítenek, hogy bé kellessék tekintenem Erdélyben. Sokképpen próbálgatám (az mint emlékezhetik reá, Kegyelmedet is requiráltam, interponálná magát [megkerestem, járna közben] az mostani méltóságos fejedelemnél [Barcsai Ákosnál], és szerezne valami confidentiát [bizalmasságot] köztünk, melynek indításában, magam is tudom, munkálódott, ha haszon nélkül is), hogy magamnak valami securitast [biztonságot] csinálhatnék az fejedelemnek hozzám való kegyelmessége felől, ellenben én is őnagyságához való tökéletességemről megnyugodtatnám elméjét, de én meg nem nyerhetém; Kegyelmedet nem okozom, úgy az fejedelmet, mint más magok koncokat féltő embereket. Melyből következik ez: hogy sok gyalázatos károkkal injuriáltatnám [jogtalanul zaklattattam] és kitanulnám, hogy gyermekimmel és majd egész famíliámmal földig rontani igyekeznének.* De az haza közjavában is minden megmaradhatások felől való securitas nélkül úgy odaajánlották magokat talán testestül, lelkestül az törökségnek, hogy meg nem elégíthetvén is telhetetlenségeket, mégis az megmaradásnak egyéb mediumi [eszközei] felől nem engednék az haza fiait csak szólani is, nem hogy előbb menni abban; és így mind az privatum [magánügy], s mind az publicum periclitálván [közügy veszélyben forogván]: nem nézhetém én is hivalkodva asszonyemberi egyigyűséggel félelemből az sok alkalmatlanságokat, hanem remélvén azt, közelebbről hasznosabban tractálhatok [tárgyalhatok], bé kelle indulnom;* de mivel engemet mind törökkel ijesztgettek, kit Kegyelmed, tudom, jól értett, mind az mostani regensek [uralkodók] igen kádia törvényekkel bánnak az emberekkel;* ahhoz képest úgy kellett mennem, az mint méltatlan személyemnek securitasa kívánta. Declaratiót [nyilatkozatot] töttem,* nem ellenségképpen, senki személye, méltósága ellen megyek, hanem mint haza fia, hazájában (tévén sok panaszokat is az emberek felőle, hogy csak zsírjával élni, terhét pedig viselni avagy könnyíteni nem akarnám az hazának, sőt távolról nézni), hogy annak mostohájának ne ítíltessem, úgy megyek, alioquin protestálván [egyébként tiltakozván], ha idegenül acceptáltatom s tractáltatom [fogadnak és kezelnek]: az defensát [védekezést], az mint lehet, el nem mulatom.*

Tudom azért, az vulgus [tömeg] és ellenkezőim sokképpen formált híreket folytatnak, de hogy Kegyelmed az dolgot valósággal értse, igaz sinceritassal informálom [őszinteséggel tájékoztatom], s bátran adhat, az hová kívántatik, informatiót ezenképpen, úgymint: Úgy áldjon meg Istenem, hogy sem fejedelemséget magamnak nem horgászok, sem semmi erdélyi egyéb eminentiát [méltóságot], és azokból senkit exturbálni [kizavarni] nem intendálok [szándékozom], hanem in privato [magánügyeimben] az magam dolgaimnak kívánok csinálnom securitast, az mint lehet, és azzal megelégszem. Quoad publicum, offerálnom kell [ami a közügyeket illeti, fel kell ajánlanom] magamat az hazának vélek együtt javára nézendő dolgaiban, hogy kész indulatom légyen, és elhárítanom az vádlást, hogy attól idegen löttem volna szolgálatjoktól, és így occasionaliter [alkalmilag], ha kívánja hazám, belé kell egyvelednem az publicumban is, és vélek egy értelemből az haza javáról is kell tractálnom (melyre ha utam nyittatik, meg fogom mutatni keresztény igaz magyarságomat is, de császár urunk [I. Lipót] őfelsége szolgálatjára célozó hűséges indulatomot is), ha hol pedig magok az országbéliek nem kívánnak intricálni [belevonni] az haza dolgaiban, én magamét, végezve dolgomat, tartom s kijövök.

Ezek azért, Uram, az intentiók [szándékok] valósággal, de mivel praeter intentionem [szándékon kívül] esnek néha az dolgok, de occultis [a rejtve lévő dolgokról] nem tudok mit írnom, hanem Kegyelmedet nagy bizodalommal kérem: tartson engemet is bévött favorában [jóindulatában], és az méltóságosb helyeken is promoveálja [segítse] hasznomra foganatos intimatióit [tudósításait], és őfelsége szolgálatjára való készségemet méltóztassék commendálni [ajánlani], kiben bizony meg sem csalatkozik. Valamire az jó Isten vezérli dolgaimat, megnyugodva légyen abban, hogy minden alkalmatosságokban fog tapasztalni tökéletes szolgájának, magának és szerelmesinek hasznával.

Tartsa az Úristen kedves egészségben Kegyelmedet. 1660. 20. Novembris, Medgyes.

Kegyelmed szolgája

Kemény János

V. Windisch, 414–416. Nr. 39. S. k., eredeti.




Hátra Kezdőlap Előre