Szentjóbi Szabó László
A nagy szüret Telegden*

 Pásztor! moss kádat! a szedők készek:
Én részemről a puttonyos lészek.
Ennek adj dézsát, kosarat ennek,
Itt ma dolgozni szükség mindennek.
Itt a gazda is, itt van a pallér,
Puska fél vállán szoknyás gavallér.
No csak legények! rajta legyetek!
Ma szüretelünk ne heverjetek,
Napszámát ki-ki megérdemelje,
S egyik a másik terhét viselje.
Egy meg egy kosár, ez a hatodik:
Lám comtesse Cili mint iparkodik!
No csak legények! iparkodjatok!
Ma szüretelünk, ne koplaljatok!
Míg Jani magát ott melengeti
Napszámát ki-ki mind megeheti.
Kiveszi Poldi* lám az áldomást.
Már az ő hasa nő szemlátomást.
 No csak legények egy értelemmel!
Már a kád félig van szőlőszemmel,
A szőlő leves, sok bort szűrhetünk
A must ragadós, részegedhetünk.
 Lám hogy bészedtük mind a kilenc sort:
Nagy bajjal kapánk egy fél cseber bort.



Hátra Kezdőlap Előre