Gondolj egy asszonyt szépséginek ifjú tavasszán, |
Vénus után milyent irhatna Apelles ecsetje; |
Álmélkodva csudálja írígy szem teste szabását, |
Színén liliomok hava játszék rósa tüzével, |
Két szemeit villám, ajakit mozdítsa mosolygás, |
Kedvességeitől lobbanjon a búja kívánság, |
S ezt erkölcs felséges méltósága megoltsa. |
Gondold mind, s legyen az hozzá csak nem csupa árnyék. |
|