Az örök boldogságnak kívánsága

Örvendeztem azon, amit hallottam, hogy az Úr házába megyünk, holott nincs semmi nyavalya, semmi bánat, semmi szomorúság: mert eltörli az Isten könnyhullatásinkat, és elkergeti minden fájdalminkat. Miképpen kívánkozik a szarvas a kútfőhöz, úgy kívánkozik az én lelkem tehozzád, Uram; mert tudom, hogy nincs itt maradandó városom. Mely gyönyörűségesek, Uram, a te Sátorid! Kívánkozik és elbágyad az én lelkem a te hajlékidba. Ki szabadít meg engem e halálnak tömlöcéből és fogságából? Jaj nékem, mert meghosszabbíttatott az én zarándokságom; kívánom, hogy mególdoztassam és Krisztussal légyek: mert jobb egy nap a te házadban, hogysem ezer esztendő e világban.

Örvendezz, oh én lelkem, mert az Úr házába mégy, melyben semmi kísértet, semmi hadakozás, semmi félelem nincsen, hanem csendes és bátorságos öröm: holott nincs semmi irigység, semmi visszavonyás, semmi gonosz kívánság. Oh áldott óra, melyben vígan éneklem én is Szent Dáviddal, hogy tűzön és vízen által vittél engem és nyugodalomra jutottam. Akkor én is örvendetesen mondom a szentekkel: Uram Isten, királyokká tettél minket, és uralkodunk örökkön-örökké; nem ezen a földön, melyen rövid és mulandó minden öröm és birodalom, hanem amaz élők földén, ahol sem tudatlanságnak setétsége nem lészen, mint az egyiptombéli homályban, mert Isten és a Bárány igaz világossága annak a városnak; sem nyughatatlan kívánságok nem találtatnak, mert az Úr mindenekben minden, és megrészegít minket házának gyönyörűségével, mely annyira fellyülhaladja a mi kívánságunkat, hogy az a vigasság csak szívébe sem ütközhetik embernek, melyet Isten készített híveinek.

Örülj te is, oh én testem, mely a halál által, mint jó mag, földbe hintetel, hogy kikeletkor sokkal ékesben kizsendülj. Mert most rothadandó vagy, de akkor rothadatlan lészesz; most gyarló és undok vagy, de akkor hatalmas és dücsőséges lészesz; mert a léleknek fényessége, gyorsasága, hathatóssága és megsérthetetlen volta reád is származik.

Kezedbe ajánlom, én Istenem, lelkemet: te váltottál meg engem, igazságnak Istene: Tudom, hogy az én megváltóm él, és az utolsó napon feltámadok, és ismét bőrömben öltözvén, meglátom az én üdvözítő Istenemet. Ez a reménység elrejtetett az én szívemben, és ezzel mégyek az én Uram eleibe.




Hátra Kezdőlap Előre