| Szívhajlandósággal jövünk be e házba, |
| Hívjuk a ház népét egy ártatlan nászba. |
| Az ősatyáink is, mikor házasodtak, |
| Minden jó atyafit oda meghívattak. |
| Őseinktől bírjuk e kötelességet, |
| Szereti a magyar a szép vendégséget. |
| Mert nincs a magyarnak egy ízes falatja, |
| Ha magánál kedves népét nem láthatja. |
| S nem kell a magyarnak legjobb fajta bora, |
| Ha nem ülnek vele jó szomszédok sorba. |
| Ámde nemcsak férfi kell a mulatságba, |
| Asszony s leány nélkül nem megyünk a táncba. |
| Azért jöttünk most hát e jeles órába, |
| Meghívni magukat e szép mulatságba. |
| Gazdagon fogadni mi senkit se tudunk, |
| De minden jó embert tiszta szívből látunk: |
| Egypár tányér étel elhasználására, |
| Egypár pohár bornak a megivására, |
| Egypár fürge táncnak az eljárására, |
| Egypár magyar nóta eldalolására. |
| Szívesen látjuk és elvárjuk kenteket, |
| Itthon ne maradjon még az se, ki beteg! |
| Azért, jó bátyámék, magukat felkérem, |
| Adjanak parolát ezen percbe nékem, |
| Hogy el fognak jönni pontosan és szépen! – |
| Ég áldása legyen ezen a háznépen!776 |
|
|
