9

[Jaj, pártám, jaj, pártám, …]

MENYASSZONYBÚCSÚZÓ

Jaj, pártám, jaj, pártám,

Gyöngyösi koszorúm,

Gyöngyösi koszorú,

Gyöngyvel rakott pártám!

Kötöttem, kötöttem

Három koszorút,

Szerelmes virág;

Kincs, kincs, nagyobb sincs,

Kinek szíve bánatba nincs.

Egyiket köttettem

Násznagy uramnak,

Szerelmes virág;

Kincs, kincs, nagyobb sincs,

Kinek szíve bánatba nincs.

Másogyikot köttettem

Vőfé(ly) uramnak,

Szerelmes virág;

Kincs, kincs, nagyobb sincs,

Kinek szíve bánatba nincs.

Harmagyikot köttettem

Vőlegíny uramnak,

Szerelmes virág;

Kincs, kincs, nagyobb sincs,

Kinek szíve bánatba nincs.

Egyik virág még a búza szíp virág;

Virágom, tőlled én elmegyek,

Szép virág, tőlled ugyan el sem válhatnék.

Másogyik virág meg a szőllő szép virág;

Virágom, tőlled én elmegyek,

Szép virág, tőlled ugyan el sem válhatnék.

Harmagyik virág még a rózsa szép virág;

Virágom, tőlled én elmegyek,

Szép virág, tőlled ugyan el sem válhatnék.

Szintúgy vetekedik háromszénű szép virág;

Virágom, tőlled én elmegyek,

Szép virág, tőlled ugyan el sem válhatnék.

– Jaj, Náni barátom,

Szerelmes pajtásom,

Szánod-e megválni

Te éldesanyádtól?

– Jaj, dehogynem szánom,

Majd, hogy meg nem halok,

Kő van a szívemen,

Maj(d)hogy meg nem reped!

– Jaj, Náni barátom,

Szerelmes pajtásom,

Szánod-e megválni

Te éldesapádtól?

– Jaj, dehogynem szánom,

Maj(d)hogy meg nem halok,

Kő van a szívemen,

Maj(d)hogy meg nem reped!

– Jaj, Náni barátom,

Szerelmes pajtásom,

Szánod-e megválni

Te lyánybarátyidtól?

– Jaj, dehogynem szánom,

Maj(d)hogy meg nem halok,

Kő van a szívemen,

Maj(d)hogy meg nem reped!

Sírjál, sírjál, szép szűz virág,

Mer(t) van mér(t) sírnod,

Mer(t) mán elválsz, szép szűz virág,

Éldesapádtól.

Sírjál, sírjál, szép szűz virág,

Mer(t) van mér(t) sírnod,

Mer(t) mán elválsz, szép szűz virág,

Éldesanyádtól.

Sírjál, sírjál, szép szűz virág,

Mer(t) van mér(t) sírnod,

Mer(t) mán elválsz, szép szűz virág,

Lyánybarátyidtól.

Lyányom, lyányom, Náni lyányom,

De nagy titkon tartottalak.

De nagy titkon tartottalak,

Kalitkába foglaltalak.

Kalitkába foglaltalak,

Mégis ott sem tarthattalak,

Kieresztem sárhajadat,

Útnak ereszted magadat.

Ne félj, lányom, Náni lyányom,

Véled leszen a nagy Isten,

Véled leszen a nagy Isten,

Isten után Okosi István.⁸¹³

Ipolyvarbó (Nógrád)