| Nem tudja azt senki, csak a Jóisten, |
| Milyen bánat nyomja az én szívemet! |
| Ha kicsapna, tenger lenne belőle, |
| Nagy a világ, elborítná örökre. |
|
| Arra kérném én a jó istenemet, |
| Gyógyítsa meg az én fájó szívemet! |
| Gyógyítsa meg csak még egyszer, ha lehet; |
| Ha nem pedig, most vegyen el engemet!84 |
|
|
