| Sok rendbeli népek, kik most jelen vagytok, |
| Végső szolgálatot énhozzám mutattok, |
| Anyámnak, a földnek keblébe takartok, |
| Evvel tiszteteket hogy megmutassátok. |
|
| Isten így akarta, ennek így kell lenni, |
| Az ő végzésének mindenbe kell lenni, |
| Régi szent atyának reá kellett menni, |
| A bűnért a testnek egyszer meg kell halni. |
|
| Már én is tőletek, kedves jó feleim, |
| Ime eltávozom, szerelmes szomszédim; |
| Kedves hitvestársam és jó rokonságim; |
| Isten ajándéka: szerelmes magzatim. |
|
| Adjon az úr Isten tinéktek szent lelket, |
| Hitet, reménységet, élő szeretetet: |
| Adjon egészséget és szent békességet, |
| Halálotok után örök üdvösséget! |
|
| Ez a csalárd világ meg ne tartóztasson, |
| Isten tiszteletétől test el ne vonjon; |
| Jóra való restség veletek ne birjon, |
| Torkosság, részegség titeket ne csaljon! |
|
| Kivánatos a hely, hová én indultam, |
| Melyről még éltemben (én) sok jót hallottam; |
| És jó reménységben én mindenkor voltam: |
| Immár Krisztusomtól oda szólittattam. |
|
| Angyali szép zengés lészen kedvessége, |
| Ott az én lelkemnek szép gyönyörűsége; |
| És ő eledele Isten dicsősége |
| Lészen, melynek soha nem adatik vége. |
|
| Arkangyalok kezdik ott az alleluját, |
| Sok ezer szentekkel mondják szép nótáját: |
| – Szent, szent, szent az Isten, – őfelségét áldják, |
| Fáradhatatlanul nevét magasztalják. |
|
| Vajha voltaképpen megtudhattam volna |
| Köztetek éltemben, miként legyen dolga |
| Dicső mennyországnak? Én eztet óhajtva |
| Istentől mind éjjel s nappal kértem volna. |
|
| Csendesülj sirástól, kedves hitvestársom, |
| Ne bánkodjál kérlek, hogy igy történt sorsom, |
| Mert noha testemet fogta bé koporsóm, |
| De végtelen lészen mennyben boldog sorsom. |
|
| Ha miben vétettél, téged nem vádollak, |
| Biró eleibe azért nem hivatlak, |
| De utánam jönni, kedvesen, elvárlak, |
| Hiszem, hogy még mennyben tégedet meglátlak. |
|
| Ha miben vétettem, te is felejtkezzél, |
| Rólam, hiv társadról jóval emlékezzél; |
| Utánam készülvén, jönni igyekezzél, |
| Ugy fussad pályádat, hogy meg ne ütközzél! |
|
| Nem viseljük mennyben házasságnak terhét, |
| Ott nem házasodik senki, sem házasit; |
| Leszünk, mint angyalok, szentirás igy tanit; |
| Aggódás, fájdalom többé nem keserit. |
|
| Világban még Isten tart, (én) arra kérlek: |
| Jó gondviselésben árváim legyenek; |
| Istenes életben e földön éljenek, |
| Hogy ők is koronát Istentől vegyenek! |
|
|
