| De sok mindent elszenvedtem. |
| Mint a kutyát, nyúztak, rúgtak, |
| Míg valahogy rendbe hoztak. |
| Tanítottak, hogy kell állni, |
| Tisztogattam, mosogattam, |
| Mégis mindig piszkos voltam. |
| Hogy miért is szült fiának. |
| Sok komiszság történt velem, |
| Bundás kutya volt a nevem. |
| Nyugodni sem hagytak ágyon, |
| Soha annyit nem szenvedtem, |
| Sokszor két napig nem ettem. |
| Éhen kellett kirukkolni681, |
| Ruhám bármilyen tiszta volt, |
| A káplárom mégis így szólt: – |
| – Kend a ruhát azért kapta, |
| Hogy ne legyen pecsét rajta! – |
| Ha azt mondtam, hogy pucoltam, |
| Reá azt a választ kaptam: |
| – Ne pucolj, csak tiszta legyen, |
| Mint a tükör, fényesedjen! – |
| Hogyha piszkos volt a gombom, |
| Akkor volt csak komisz dolgom. |
| Ha véletlen könnyem esett, |
| Reám mordult, mint egy veszett: |
| – Csak hat óra vasat neki, |
| Azt bizony le kell tölteni!682 |
|
|
