| Éjszaka volt, amikor én születtem: |
| A holdvilág fenn ragyogott az égen. |
| A jó anyám azt hagyta meg énnékem: |
| Csikós legyek, ha húsz évet megértem! |
|
| Fel is nőttem már tízéves koromra, |
| Kiszegődtem a mórici pusztára. |
| – Édesanyám, juhász leszek, nem csikós; |
| Horgost veszek a kezembe, nem ostort! |
|
| Azt beszélik felőlem a faluba, |
| Hogy a lányok siratnak a faluba. |
| – Édesanyám, izenje meg: itt vagyok; |
| A mórici juhászbojtár én vagyok!850 |
|
|
