| Intéző úr háza előtt van egy fa, |
| Minden reggel sok-sok summás alatta. |
| Intéző úr a botjára támaszkodva |
| Úgy válogat a sok summásjányokba. |
|
| – Na, ti húszan itt maradtok, felveszlek, |
| A többiek pedig hazamehetnek. |
| Leszerződtök, hat hónapra fizetek, |
| A birkaistálló lesz a fekhelyetek. |
|
| Így becsüli az intéző úr a summást: |
| Istállóba fekteti, mint a birkát! |
| Szalmából volt a derékalja, párnája; |
| Hat hónapig sem fekszik vetett ágyba… |
|
| – Na, gazduram, az isten áldja meg magát, |
| Ki ilyen nagyon becsüli a summást! |
| Mert az intéző úr az egy nagy kutya, |
| Ki a summást ha kell, ha nem, ugatja. |
|
| – Intéző úr, adja ki a béremet! |
| Miből tartom el a hat gyermekemet? |
| Az intéző a summást meg sem hallgatja, |
| Mint egy kutyát a zsandárnak átadja. |
|
| Kezem, lábam megvasalva kísérnek; |
| Intéző úr a lóhátról fenyeget: |
| – Na, te kutya! Most kapod a béredet, |
| Lesz miből eltartani a gyerekedet. |
|
| – Intéző úr, Isten verje meg magát! |
| Nem messze van már a magyar szabadság: |
| Derül már a szép szabadság hajnala, |
| Magának meg készül az akasztófa!1280 |
|
|
