CÍMLAP
Bácskay Andrea [et al.]
Időskorúak Magyarországon

TARTALOM, ELŐSZÓ



Tartalom

Előszó

1. Demográfia öregedés Európában
1.1. Demográfiai öregedés folyamata
1.2. Demográfiai öregedés az Európai Unió országaiban
1.2.1. A termékenység alakulása
1.2.2. Az élettartamok változása
1.2.3. Nemzetközi vándorlás
1.2.4. A népesség korösszetétele
1.3. Az új tagországok jellemzői
1.4. Demográfiai távlatok
1.5 Összegzés

2. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői a népszámlálások alapján
2.1. Az időskorúak számának és népességen belüli arányának alakulása
2.2. Az időskorúak korcsoport szerint, a nemek aránya
2.3. Termékenység
2.4. Családi állapot
2.5. Az időskorú népesség iskolázottsága
2.6. Az időskorúak vallásossága, nemzetiségi kötődései, állampolgársága
2.7. Az időskorú fogyatékos emberek néhány jellemzője
2.8. Az időskorúak családi (háztartási) kapcsolatai
2.9. Az időskorúak gazdasági aktivitása, foglalkoztatása

3. Az idősek társadalmának rétegződése
3.1. Bevezetés
3.2. Munkaerő-piaci aspektus
3.2.1. Gazdasági aktivitás
3.2.2. Az idősödő (ötven éven felüli) foglalkoztatottak társadalmi-foglalkozási rétegződése - a fiatalabbakkal összehasonlításban
3.2.3. A nyugdíjasok társadalmi-foglalkozási rétegek szerinti összetétele
3.3. Fogyasztás és életstílus
3.4. Összegzés
3.5. Függelék

4. Az öregedés folyamata és jelei a legaktívabbtól a legidősebb korosztályig
4.1. Bevezetés
4.2. Az életkorral változó élethelyzetek és erőforrások
4.3. Az életkor és az időfelhasználás szerkezete
4.4. A napi tevékenységek gyakoriságának alakulása
Irodalomjegyzék

5. Az időskorúak egészségi állapotának jellemzői - megbetegedés adatok alapján -
5.1. Bevezetés
5.2. A kórházi és járóbeteg-szakellátás adatai
5.2.1. A keringési rendszer betegségei (I00-I99)
5.2.2. Magasvérnyomás-betegség (I10-I15)
5.2.3. Ischaemiás szívbetegség (ISZB, I20-I25)
5.2.4. Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)
5.3. Rosszindulatú daganatok (C00-C97)
5.3.1. A hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata (C34)
5.3.2. A vastagbél, a végbél és a végbélnyílás rosszindulatú daganata (C18-C21)
5.3.3. A női emlő rosszindulatú daganata (C50)
5.3.4. A prosztata rosszindulatú daganata (C61)
5.3.5. Néhány egyéb rosszindulatú daganat
5.4. Cukorbetegség (E10-E14)
5.5. A légzőrendszer betegségei (J00-J99)
5.5.1. Tüdőgyulladások (J10-J15)
5.5.2. Asthma bronchiale (J45-J46)
5.6. Az emésztőrendszer betegségei (K00-K93)
5.6.1. Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28)
5.7. Mentális és viselkedészavarok (F00-F99)
5.7.1. Organikus és szimptomatikus mentális zavarok (F00-F09)
5.7.2. Hangulatzavarok (F30-F39)
5.8. Az idegrendszer betegségei (G00-G99)
5.8.1. Parkinson-kór, másodlagos parkinsonismus (G20-G21)
5.9. A szem és függelékeinek betegségei (H00-H59)
5.9.1. Zöldhályog (glaucoma, H40)
5.10. A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei (M00-M99)
5.10.1. Dorsopathiák (M40-M54)
5.10.2. A csontsűrűség és a csontszerkezet rendellenességei (M80-M85)
5.11. Az urogenitális rendszer megbetegedései (N00-N99)
5.11.1. Prosztata túltengés (N40)
5.11.2. A női nemi szervek nem gyulladásos rendellenességei (N80-N95)
5.12. Sérülések, mérgezések és külső okok bizonyos egyéb következményei (S00-T98)
5.12.1. Fejsérülések (S00-S09)
5.12.2. Alkartörések (S52)
5.12.3. Combcsonttörés (S72)
5.13. Összegzés
Irodalomjegyzék

6. Az idősek megélhetési viszonyai (A 2002. évi háztartási költségvetési felvétel adatainak tükrében)
6.1. Bevezetés
6.2. Az időseket magában foglaló háztartások jellemzői, típusai
6.3. Az idős személyekkel együtt élők háztartásainak összetétele
6.4. Az idősek jövedelmi helyzete
6.5. A jövedelmi helyzet megítélése, a megélhetéshez szükségesnek tartott összegek
6.6. Lakáshelyzet
6.7. Tartós javak állománya
6.8. Két kiemelt figyelmet érdemlő csoport jellemzői
6.8.1. Szegények (az alsó decilisben élők)
6.8.2. Egyedül élő idősek
6.9. Összegzés

7. Az időskorú háztartások fogyasztási színvonala és szerkezete (a KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján)
7.1. Bevezetés
7.2. Időskorú háztartásfőjű háztartások kiadási színvonalának alakulása a háztartásfő korcsoportja szerint, 1993-2002
7.2.1. Élelmiszer-kiadások
7.2.2. Lakásfenntartási kiadások
7.2.3. Egészségügyi kiadások
7.2.4. Az 1993-ban 60 éves korosztály és a 2002-ben 70 éves korosztály kiadási színvonalának és szerkezetének összehasonlítása
7.3. Időskorú háztartásfőjű háztartások kiadási színvonala és szerkezete településtípusonként, 2002
7.3.1. Élelmiszer-kiadások
7.3.2. Lakásfenntartási kiadások
7.3.3. Egészségügyi kiadások
7.4. Az összes időskorú személyek által lakott háztartások kiadási színvonala és szerkezete családtípusonként, 2002
7.4.1. Egészségügyi, testápolási kiadások
7.5. Összegzés

8. Lakásviszonyok időskorban
8.1. Idős emberek és lakásuk
8.2. Lakással való elégedettség időskorban
8.3. Lakásfenntartási terhek
8.4. Az idősek lakásainak minőségi problémái
8.5. Összegzés

9. Gondozási formák az idősellátásban - a szociális alapellátás
9.1. Bevezetés
9.2. Alapellátás
9.2.1. Házi segítségnyújtás
9.2.2. Szociális étkeztetés
9.2.3. Falugondnoki szolgálat
9.3. Ellátottság - ellátatlanság
9.4. Az állami szektor szerepe
9.5. A nem állami szektor szerepe
9.6. Néhány következtetés és magyarázat
Irodalomjegyzék

10. Az időskorúak és a bűnözés
10.1. Bevezetés
10.2. Az időskorú mint sértett
10.3. Sértettek és elkövetők
10.4. Az időskorú mint elkövető
10.5. Összegzés

11. Mit gondolunk az öregségről?
11.1. Bevezetés
11.2. Hány éves kortól számít az ember öregnek?
11.3. Kik öregek?
11.4. Milyenek az öregek?
11.5. Az öregek személyes tulajdonságaira vonatkozó véleménycsoport
11.5.1. Az öregek negatív tulajdonságai
11.5.2. Az öregek anyagi helyzete
11.6. Az öregek családi szerepére vonatkozó véleménycsoport
11.7. Az öregek munkájára vonatkozó véleménycsoport
11.8. Generációs feszültségek
Irodalomjegyzék

Melléklet



Előszó

Az indiai hagyomány szerint a Satya-Krta-Yugában - az Aranykorban - az emberi élet hossza 4000 év volt, ami az eltelt évezredek folyamán egyre rövidült, hogy a végső ún. Lefutási időszakban már csak 100 évig tartson. Az általunk ismert történelem bizonysága szerint - amely talán csak erre az utolsó időszakra vonatkozik - az emberek egyre hosszabb ideig élnek. Bár a mítoszként megfogalmazott vágyakhoz képest csekély ez az élethossz, a modern társadalmat mégis zavarba hozza, és kihívások elé állítja a világ vezetőit. A "hosszú élet forradalma" ahogy az ENSZ dokumentuma nevezi már a XX. században elkezdődött, és várhatóan radikális demográfiai változásokat hoz majd az emberiség, de elsősorban az európai államok jövőjét illetően. A probléma globalitását felismerve már 1982-ben sor került az öregedéssel foglalkozó első világkonferenciára, amelynek alkalmával az államfők idősügyi cselekvési tervet fogadtak el. Az itt deklarált kezdeményezések nyomán fogadta el az ENSZ 1991-ben az Idős Emberekkel Foglalkozó Alapelveket. E szerint olyan időspolitikára van szükség, amely az egész élet során biztosítja a függetlenséget, a részvételt, a gondoskodást, az önmegvalósítást és a méltóságot.

1999 az idősek nemzetközi éve volt. A tapasztalatok az ENSZ által elfogadott alapelvek kiterjesztését inspirálták, így ezekhez az élethosszig tartó fejlődés és a generációk közötti kapcsolatok dimenziója társult. Az eredmény a "minden korosztály számára kedvező társadalom" kialakításának alapeszméje lett.

Az Európai Bizottság 2002 márciusában közleményt intézett a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez, mely "Európa válasza a világ öregedésére - gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása egy öregedő világban" címet viseli. Ez a dokumentum az Európai Bizottság hozzájárulása az öregedéssel foglalkozó 2. világkonferenciához. Többek között kimondja, hogy "Az öregedési politikáknak széles életpályát és a társadalomra kiterjedő közelítést kell elfogadniuk, figyelembe véve az ENSZ globális kezdeményezéseit és vezérelveit." Javasolja az öregedés kérdéseiben való együttműködésről szerzett tapasztalatok megosztását az unió szintjén, és alátámasztja az öregedés gazdasági, foglalkoztatási és szociális dimenzióit felölelő politikai közelítés szükségességét. Az Európai Unió tagállamainak társadalmát szolidárisnak tekinti, így az európai szociális modell megvalósítását - a szubszidiaritás elvét követve - alapvetően nemzeti hatáskörbe rendeli. Az ebből adódó teendőinket a Nemzeti cselekvési terv foglalja keretbe. Az ebben elfogadott koncepciók megvalósításának alapjául, a változó demográfiai folyamatok megfigyelése illetve az idősek társadalmi helyzetét célzó programok hatékonyságának mérése céljából készült ez a tanulmánykötet a KSH "Időskorúak Magyarországon" című projektjének részeként.

...

Tanulmánykötetünk, a demográfiai öregedés és az idősek életkörülményeinek hazai problémáiról igyekszik átfogó képet nyújtani. Az elemzések, amelyek szakmai vitáiban az ESZCSM szakértői is részt vettek, a KSH sokféle forrásból származó gazdag adatbázisára épülnek. Az időskorú népesség összetételét, valamint a népesség-előreszámítások eredményeit bemutató tanulmányok a 2001. évi népszámláláson alapulnak. A háztartási költségvetési felvétel (HKF), mint a KSH folyamatos adatgyűjtése az idősek jövedelmi és fogyasztási jellemzőinek elemzésére nyújtott lehetőséget. A lakáskörülményekről, az életmód, az időfelhasználás sajátosságairól, a nyugdíjasok rétegjellemzőiről, az öregségről kialakult közvélekedésről a hivatal tematikus lakossági felméréseinek elemzései tájékoztatnak. Nem kevésbé jelentősek az intézményes adatszolgáltatásokra támaszkodó elemzések, így az időskorú népesség egészségi állapotát, szociális ellátását, illetve a bűnözéssel összefüggő kérdéseket bemutató tanulmányok.

Terveink szerint a kötetet kétévenként, legközelebb 2006-ban szeretnénk megjelentetni. Bízunk abban, hogy a benne foglalt tanulmányokat haszonnal forgathatják szakpolitikusok, kutatók, gyakorlati szakemberek és a téma iránt érdeklődők, tartozzanak akár az idősebb, akár a fiatalabb generációba.