Hogy a halál nem fél sem hatalomtól,
sem erőtől, sem tudománytól

Nem gondol a halál senkivel
Sem gazdaggal, sem kegyetlennel:
Nem a pörlőknek esküvésekkel
Sem a patvarkodóknak nyelvekkel.
Nem gondol senki bölcseségével
Sem okossággal, vagy sebes ésszel;
Nem az uraknak fenyítésekkel
Sem a döllyeseknek haragjával.
Nem gondol a gyenge leányokkal,
Sem a szép cifrás asszonynépekkel.
Nem gondol sem naggyal, sem kicsiddel,
Nem marhással, avagy szegénnyel.
Elsiet ő a császár házába,
Mint a szegén s hitván pásztoréba.
Hol vadnak most mindnyájan a pápák,
A kardinálok és pátriárkák?
Hol vadnak mindnyájan az érsekek,
A prelátusok és pispekek?
A prépostok és kanonokok,
A dékánok és vikáriusok?
Hol vadnak a gazdag apáturak,
A priorok és gárgyánok?
Hol a mester és a doktorok,
És a számtalanféle barátok?
Hová löttek el a sok császárok,
És a számtalan nagy sok királyok?
A külemb-külemb fejedelmek,
És a telhetetlen nemesek?
Hol vadnak az igen kevély grófok?
És a hamis kancelláriusok?
Hová löttek a kegyetlen dúsok?
A hírneves s a nemes vitézek?
Hol vadnak a bírák és polgárok,
A művesek és szántó emberek?
Hol gyermek, leány és asszonyállat
És hol az egész emberi nemzet?
Hol immár Páris s szép Heléna,
Hol Tarquinius és Lukrécia?
Hol vagyon Plátó és Porphyrius,
A bölcs Tullius és Virgilius?
Hol vagyon Thales és Empedokles,
És a nagy mester, Aristoteles?
Hol a nagy és erős Alexander,
És az igen bátorságos Hektor?
Hol a drága császár, Julius,
Hol a vitézek: Akhilles s Priamus?
Hová lött el az igen erős Sámson,
Az eszes és igen bölcs Salamon?
Mindnyájan odavadnak s megholtak,
Egy sem meniködett meg közülek.
Minden embereknek kell követni
Ezeket, és ekképpen meghalni.
Minden ember ezen megálljon
És a halálhoz igen készüljen.

1553.




Hátra Kezdőlap Előre