6. fabula

Az oroszlánról, ökörről, kecskéről és juhról

Egy ökör, egy kecske és egy juh egybe társolkodának egy oroszlánnal és együtt menének vadászni a harasztosba. És midőn egy szarvast fogtanak volna, néggyé vágák azt, hogy megosztoznának vele. Mikoron kedig nyilat készítenének az osztozásra, az oroszlán fél felé tevé az egyik részt és monda: Ez engemet illet, mert enyim az első rész, miért hogy én oroszlán vagyok, minden vadaknak királya. A másik részét is elvévén monda: Ez is engemet illet, mert erősb vagyok nálatoknál. A harmadikat is elveszem, mert többet futottam nálatoknál. Ahol vagyon a negyedik rész, de meglátom, ki nyúl hozzá: nyilván barátom nem leszen az, aki hozzányúl. Alásüték fejeket az ökör, a kecske és a juh: és eltakarodának. És eképpen marada mind a négy rész a kegyetlen oroszlánnak.

ÉRTELME

Ki-ki mind meglássa, kivel társalkodik egybe. A jámbor, szegény és együgyű ember békét hagyjon a dúsoknak: mert keveset gondolnak sem az Istennel, sem az igazsággal. Ezért szokták mondani közbeszéddel: Nem jó az urakkal cseresznyét enni, mert ottan lövöldözni kezdnek a magokkal etc.




Hátra Kezdőlap Előre