17. fabula

A fecskéről és egyéb madarakról

Egy időben a madarak gyűlést tartának. Midőn egybegyűltenek volna, kérdezködni kezdének egymástól, melyik volna a legszükségesb dolog, melyről kellene tanácskozni. Nagy gőgességgel kezdének a nagy madarak mórálni és senki nem szóla hozzá közülek. Előrepese a kis madár, a fecske, a többit megszólítván monda. Szerető uraim, nagy madarak vagytok és felmentek az égbe. De noha sokáig ott fenn jártok, azért ugyan alá kell szállanatok a földre. Ez okáért szorgalmatosok legyetek erről, mivelhogy elejét vehessétek az embereknek, hogy se tőrt, se hálót ne csinálhassanak. Az én tanácsom szerént kedig könnyebben nem fértek hozzá, minthogy mindnyájan tavasszal jelen legyünk, mikoron a pórok mind a kendermagot, mind a lenmagot elvetik és mind felszedjük azokat, a magokat. És így nem nőhet sem kender, sem len és nem leszen az embereknek miből tőrt és hálót csinálni; és így mind enélkül lehetünk. A madarak megutálják a szegény fecske tanácsát, mondván: íme, mely igen kis madárka és mely igen fél: holott mi öreg madarak nem félünk? Látván a fecske azt, monda őmagában: Ezek megutálják tanácsodat. Mit teszek? Tudom mit művelek. Én az emberekhöz adom magamat, házoknál fészket rakok, szépen énekszóval keresem kedveket, így nem vetnek tőrt énnekem, meg sem bántnak engemet. És ekképpen a szegény fecske bátorságos nyugodalmot szörze magának. De a többit mind ez mai napiglan megfogják az emberek mindenféle hálóval és tőrrel.

ÉRTELME

E fabula azt jelenti, hogy senki ne ítélje magát igen bölcsnek lenni, és hogy senki tanácsát nem kell megutálni és megvetni. Mert noha más ember mihozzánk képest gyarló és szegény, azért ugyan ember és Istennek eszköze. Oly tanácsot adhat, hogy sok jámbor hasznára lészen. Mert Istené a tanács, és azt ő megjelenti az ő akaratjából, nem az embereknek akaratja és kevélységes kívánsága szerént. Nem a nagy széles és hosszú szakállra adták azt, mert így a kecskebak is tudna valamit benne: hanem az Isten gyönyörködik az együgyűségben. Azért mondották a régiek, hogy nemcsak az ártán, hanem még az emse disznó is szép makkot tud találni.




Hátra Kezdőlap Előre