Egy ló és egy szarvas egybeveszének és igen kezdék egymást gyűlölni és egymásra törni. De müvelhogy a ló látá, hogy szép és igen gyors volna a szarvas, képzé azt, hogy ő nem érne véle és hogy bosszút nem állhatna rajta. Minek okáért irigységből indíttatván elméne egy vadászhoz és monda annak: Vaj ki jó hírt mondanék tenéked, ha szómat fogadnád, ím egy igen nagy és kevér szarvas vagyon egy helyen. Ha azt megfognád, jó hasznát vehetnéd. Jeles pecsenyéket vághatnál belőle, mind a bőrét s mind a szép szarvakat drága pénzen eladhatnád. Monda a vadász a lónak: én nem tudom hol vagyon, és ha szinte megtalálom, nem áll meg és nem lőhetem, sem meg nem foghatom. Monda a ló: én megmondom, mit tégy: én elmegyek és megkémlelem. Annak utána idejövök hozzád és megjelentem tenéked hol vagyon. Addig te szerezz nyerget és féket. Annak utána ülj hátamra és hamar odaviszlek és jargalj utána és üsd által: ekképpen tied leszen. Minek utána a ló megkémlötte volna a szarvast, visszajöve a vadászhoz. És a vadász megnyergelé és féket vete fejébe, és reája üle. És midőn alá mentenek volna a gödörhöz, ahol a szarvas vala, meglátá őket a szarvas és felszekkelvén nagy gyorsan kezde a hegy ódalán felmenni és a csere felé tartani. Utána inék a ló, és igen igyeközik a szarvast elérni. Midőn messze elkezdene maradni, a vadász vágni kezdé a sarkantyúval a lovat és monda: Nosza jobban, mert így el nem érjük. Azonközben az erdőbe esék a szarvas. És monda a ló nagy fáradva: Jaj hagy, békét, igen elfáradtam; el nem érhetem. Szállj le rólam és vedd le a nyerget hátamról és a féket fejemből. Monda a vadász. Elkéltél arról. Hátadon ülek, szájadban a zabola. Bezzeg elkéltél a szabadságról; hanem oda mégy ahova én mondom. Ha kedig nem műveled, bezzeg megérzed a deffentő vasat az oldaladban etc.
E fabulával erre int a bölcs. Előszer, hogy jámbor és csendességes életűek legyünk és senkit ne bántsunk, senkivel egybe se vesszünk. Mert abból irigység, gyűlölség és bosszúállásra való kévánság és igyeközet támad, melyekből leszen mindenféle nyavalya és veszedelem. Jobb az embernek, hogy baráti legyenek, mint ellenségi. Jobb, hogy ezer baráti legyenek, mint csak egy ellensége.
Annak utána arra int, hogy bosszúállásra ne igyeközzünk, mert gyakorta történik, hogy az Istennek ítíletiből visszafordul a kasza: és ahol mi másnak akarunk ártani, és mást igyeközünk elveszteni, ott mimagunknak tészünk kárt és veszélt keresünk fejünkre. Mert igaz az Isten ki magának kévánja a bosszúállást. Vajha ezt meggondolnák a nagyurak: bizony jobb állapatban volna az ő dolgok. Budában nem volna török basa. De a nyereg hátunkon maradott, és a zabola szájunkban. Úristen, a te igaz haragodban emléközzél meg a te nagy irgalmasságodrúl: ámen.