OPERALEXIKON

CÍMLAP   —   ELŐSZÓ   —   RÖVIDÍTÉSEK
A   B   C   Cs   D   E   F   G   Gy   H   I   J   K   L   M   N   Ny   O   Ö   P   Q   R   S   Sz   T   U   Ü   V   W   X   Y   Z   ZS  


ELŐSZÓ

E kötettel az első magyar operalexikont veszi kézhez az olvasó. A szerző - a maga mentségére is - hadd említse meg bevezetésként: milyen szempontok vezették az anyag összeállításában, mi az, amit az olvasó megtalál a kötetben és mi az, amit nem.

A lexikon tartalmazza az operaénekesek adatait, amennyire hozzáférhetők voltak, a XVII. századtól napjainkig. Amennyiben hozzáférhetők voltak: az olvasó, sajnos, nem fogja megtalálni például jó néhány mai világsztár adatait, éppen, mert nem hozzáférhetők. Nem szerepelnek még a lexikonokban vagy más összefoglaló munkákban, s a hanglemezfelvételek kísérőfüzetei éppen adataikat hallgatják el. Az operaénekes ugyanis különös jelenség. Egy-egy énekes, vagy pláne énekesnő születési és debütálási adatai forrásmunkáról forrásmunkára változnak. Az életkor önkényes megváltoztatásához nem kell kommentár; a debütálás, az első színpadralépés legtöbbjüknél az első nagy szerepet jelenti, pedig vajmi kevés olyan énekes van, aki első színpadralépésekor Izoldát vagy Otellót énekelte volna. A lexikon szerzője azonban a forrásmunkákra kell, hogy hagyatkozzék. Ezért nem tehetett egyebet, mint hogy a különböző születési évszámok közül a legkorábbit, a debütálások közül pedig a legkisebb szerepet választotta. Így talán közel járt az igazsághoz. Ezekért a születési és debütálási adatokért azonban felelősséget nem vállalhat.

A következő címszócsoport: maguk a művek. Az operairodalom közel négy évszázada alatt állítólag negyvenezer mű készült. Ebből a horribilis mennyiségből természetesen csak válogatni lehetett. Kiemelten szerepelnek a nemzetközi repertoár főművei. Tartalmi kivonatokat nem közlünk; az érdeklődőnek számos operakalauz áll rendelkezésére. A repertoárhoz tartozó, de nem mindenhol játszott művek esetében egy-egy mondatos utalás található a darab jelentőségére, esetleg cselekményére. Szerepelnek témakörönkénti összefoglaló címszavak, elsősorban a mitológia és a történelem területéről. Ezekben a téma rövid körvonalazása után az azt feldolgozó jelentősebb szerzők és művek szerepelnek. (Néhány esetben ezt a felsorolást a téma legismertebb képviselőjéhez függesztettük hozzá.)

A legfontosabb és legnépszerűbb áriák vagy egyéb részletek címszavait kétféleképpen is megtalálhatja az olvasó. Az eredeti nyelvű szöveg éppúgy szerepel, mint a magyar fordítás. Az eredeti nyelvű kezdősornál csak utaló szerepel, maga a címszó, az ismertetés a nálunk ismert fordításnál található. (A szerző bevallja, hogy néhány esetben nem vette figyelembe az éppen jelenleg hivatalosnak tekinthető fordítást...)

Természetesen külön címszavakat kaptak a szerepek is. Az olvasó mindegyiknél megtalálja a hangfaj megjelölését is.

Ezek a lexikon leglényegesebb személyi és tárgyi címszavai. A személyi címszavak közt szerepelnek azonban karmesterek, rendezők, tervezők, sőt, az irodalom legjelentősebb szövegírói is. A tárgyiak közt felsoroltuk az énektechnikai, zenei, dramaturgiai fogalmakat, valamint az operaüzem legfontosabb terminus technicusait. Felvettük a világ vezető operaházainak és fesztiváljainak ismertetését, valamint néhány olyan címszót, mely az opera és a társművészetek kapcsolatát világítja meg.

Nincsen olyan lexikonja a világnak, amely elérné a teljességet, erre a szerzők és a szerkesztők legfeljebb csak törekedhetnek. Ebben az operalexikonban is nyilvánvalóan fog az olvasó hiányosságokra bukkanni. Befejezésül hadd mondja el a szerző, mi az, amit tudatosan és szándékosan hagyott ki. Nem szerepelnek e címszavak közt a zeneszerzők. Ez ugyanis szinte teljes zenei lexikonná tette volna a céljában szakosított operalexikont. Nem kapja meg az olvasó az operatörténet korszakonkénti összefoglaló címszavait sem, illetve csak részben. Az opera műfajának legfontosabb korszaka - ha a mai repertoárt, a ma is népszerű darabokat tekintjük - az a periódus, amit nagyjából Gluck és Richard Strauss munkásságával határolhatunk el. Az erre a korszakra vonatkozó operatörténeti, stílusismereti tudnivalókat az olvasó az egyes művek ismertetésénél találhatja meg.

Teljességre egy szempontból törekedett a szerző: a ma működő magyar operaénekesi, karmesteri és rendezői gárdát - reméli - sikerült teljes egészében bemutatnia.

Végül hadd mondjak köszönetet mindazoknak, akik munkámban segítettek. Hálával tartozom a budapesti és a vidéki operák művészeti titkárságainak, akik a mai magyar anyag összegyűjtésében voltak segítségemre, név szerint: Fejér Pálnak és Mátyus Zsuzsának (Budapest), H. Péteri Nikolának (Debrecen) és Horkits Erzsébetnek (Szeged), valamint Dr. Nádor Tamásnak, aki a pécsi adatok megszerzésében segített. Dr. Vasady Balogh Lajos a Postás Opera Együttes, Mura Péter a Gördülő Opera és a Miskolci Nemzeti Színház volt operaegyüttese, Kertész László és Vajda Dezső a Déryné Színház adataihoz juttatott hozzá. Ormay Imrénének köszönöm az énektechnikai címszavakhoz nyújtott segítségét.

Kiemelten kell köszönetet mondanom Galsay Ervinnek, aki - mint a magyar operajátszás "élő computere" - igen sok fontos adatot juttatott el hozzám. A magyar énekesekre vonatkozó adatokon kívül tőle kaptam információkat a budapesti Vígoperára, részben a Gördülő Operára, valamint az OMIKE Operaegyüttesre vonatkozóan.

Hálával tartozom adatszolgáltatásaikért Giorgio Gualerzinek (Torino) és Janusz Lentowskinak (Varsó). Hálásan gondolok minden magyar operaművészre is; mindnyájan készséggel álltak rendelkezésemre egy kérdőíves adatszolgáltatásban.

Végül, de nem utolsósorban mondok köszönetet feleségemnek, aki a munka minden fázisában segített.

Budapest, 1975. újév napján

Várnai Péter




Kezdőlap Előre