Tétel adatlapja
CÍMLAP

Lakásépítések a Dél-Dunántúlon, 1990-2004

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés
A lakásépítések alakulása a régióban és a kistérségekben
A település jogállása és nagysága szerinti különbségek
A lakásépítések településenkénti alakulása
Az elkészült lakások kivitelezők szerinti összetétele
Az épített lakások az építés célja szerint

Táblázatok
Az épített lakások száma kistérségenként 1990-1997
Az épített lakások száma kistérségenként 1998-2004
Az épített lakások megoszlása kistérségenként 1990-1997
Az épített lakások megoszlása kistérségenként 1998-2004
Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma kistérségenként 1990-1997
Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma kistérségenként 1998-2004
Az épített lakások száma a kistérségi központokban 1990-1997
Az épített lakások száma a kistérségi központokban 1998-2004
Az épített lakások száma kistérségenként a kistérségi központok nélkül 1990-1997
Az épített lakások száma kistérségenként a kistérségi központok nélkül 1998-2004
Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma a kistérségi központokban 1990-1997
Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma a kistérségi központokban 1998-2004
Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma kistérségenként a kistérségi központok nélkül 1990-1997
Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma kistérségenként a kistérségi központok nélkül 1998-2000
Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint kistérségenként
Az épített lakások száma az építtető szerint kistérségenként 1991-1994
Az épített lakások megoszlása az építtető szerint kistérségenként 1991-1994
Az épített lakások száma az építtető szerint kistérségenként 1995-1999
Az épített lakások megoszlása az építtető szerint kistérségenként 1995-1999
Az épített lakások száma az építtető szerint kistérségenként 2000-2004
Az épített lakások megoszlása az építtető szerint kistérségenként 2000-2004
Az épített lakások száma az építés jellege szerint kistérségenként 1991-1995
Az épített lakások száma az építés jellege szerint kistérségenként 1995-1999
Az épített lakások száma az építés jellege szerint kistérségenként 2000-2004
Az épített lakások átlagos alapterülete kistérségenként 1990-1997
Az épített lakások átlagos alapterülete kistérségenként 1998-2004
Az épített lakások száma kistérségenként
Az épített lakások száma településnagyság kategóriák szerint
Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma kistérségenként
Az 1000 lakosra jutó épített lakások száma településnagyság kategória szerint
A lakásépítések összefoglaló települési adatai Baranya megyében
A lakásépítések összefoglaló települési adatai Somogy megyében
A lakásépítések összefoglaló települési adatai Tolna megyében
Irodalom



Bevezetés

A kelet-európai lakásmodell több szakaszra bontható történetét évtizedeken keresztül jelentős állami szerepvállalás (állami bérlakásépítés, az építőipar állami monopóliuma, erőteljes állami lakástámogatás, kamattámogatás, fenntartási költségekhez történő hozzájárulás, nyomott lakásfenntartási költségek, zárt városok politikája, egy család egy lakás elve), továbbá sajáterős lakásépítés és a nyolcvanas évektől folyamatosan bővülő piaci magánszektor jellemezte egészen rendszerváltozásig (Dániel [1997], Hegedüs-Tosics [1999]). Az állam által felügyelt lakáspolitika szorosan illeszkedett a korabeli településpolitikához, az állami beruházások döntő része a települési lejtő felső szakaszán, nagyobb városokban, kiemeltebb ipari településeken valósultak meg, míg a települések többsége kimaradt az állami lakásépítésből és kisebb mértékben részesült az egyébként szélesen terített állami támogatásból (Dániel [1997]). A "vidéki" Magyarország számára a lakhatáshoz kapcsolódó növekvő igények kielégítésére az egyetlen járható út - kihasználva a második gazdaság nyújtotta többletjövedelmeket, a csekélyebb mértékű állami építési támogatásokat, a nem piaci áron értékesített építőanyagokat - a saját szervezésű és kivitelezésű építkezési forma maradt. A magánerős építkezések szervezése, kivitelezése során ugyan felbukkantak piaci elemek is, de inkább a családi alapon szerveződő, kaláka jellegű kölcsönös segítségnyújtás - piaci terminussal a reciprocitás - volt a meghatározó jellegzetességük. Összességében a támogatásban megnyilvánuló éles különbségtétel a sajátlakás-alszektor és az állami bérlakásszektor között jelentős társadalmi különbségeket generált, a falusi népességet, pontosabban a gazdaságpolitika számára nem kulcsfontosságú rurális térségeket gyakorlatilag kizárta az ilyen módon újra-elosztott nemzeti jövedelemből (Hegedüs-Tosics [1993]).

A kelet-európai lakásrendszer több szereplős, de eltérő súlyú szereplőkkel jellemezhető struktúrája fokozatosan erodálódott, a repedések a rendszerváltozás előtt mind a keresleti, mind a kínálati oldalon jelentkeztek (Hegedüs-Tosics [1994, 1998]). 1990-től kezdve radikális változások történtek a lakásszektor területén. Az államnak az építőiparban betöltött szerepe a nagy építőipari vállalatok felbomlásával teljesen megszűnt, a központi támogatások radikálisan visszaszorultak, a piaci mechanizmust hátráltató bürokratikus akadályok az építőanyag-kereskedelem liberalizálásával és a tulajdonszerzési korlátok megszűnésével leomlottak.

A kilencvenes évek elején az állami lakásszektor gyors ütemű értékesítésével, vagyis a bérlakások privatizációjával nemcsak a lakásvagyon tulajdonosi szerkezete változott meg és szűnt meg vele párhuzamosan a bérlakásszektor direkt költségvetési támogatása, hanem egyúttal jelentősen leszűkült a közvetlen állami és az önkormányzati mozgástér. A többrétű folyamatok eredményeképpen stabil piaci viszonyok alakultak ki. A lakásprivatizáció hatása valamelyest felgyorsította a népesség területi átrendeződését, településen belüli és kívüli mobilitását, hozzájárult az addig igen temperált mértékű filtráció felgyorsulásához, megnyitotta a nagyvárosok határait a szuburbanizáció felé.

A lakásépítések terén a legfontosabb változás az állami beruházások befagyása volt. Az addig domináns állami szerepvállalást színtisztán piaci koordináció váltotta fel. Noha az elmúlt 15 év fejleményeit áttekintve továbbra is a magánerős lakásépítések a meghatározóak, egyre jelentősebb a hazai és külföldi magánberuházások versenye.