Életrajz
Dr. Drábik János, közíró, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője 1938. június 9.-én született Budapesten. Csellistának készült. Zenei tanulmányait a budapesti Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában és Zenei Gimnáziumban végezte Banda Ede növendékeként. Ugyanitt érettségizett 1956-ban. Kéztörés miatt azonban pályaváltoztatásra kényszerült. 1960-ban fejezte be tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1968-ban pedig az ELTE Bölcsész Karán, ahol filozófiát tanult. 1971-ben ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát tett, előzőleg pedig a MUOSZ Újságíró Iskoláját is elvégezte.
1979 novemberéig különböző jogi, szerkesztői és államigazgatási munkakörökben dolgozott. Amerikába történő távozását megelőzően az ERBE jogi osztályát vezette. A New York University-n folytatta tanulmányait és 1981-ben bejegyzett jogtanácsos lett New York Államban. 1983-ban Münchenbe került a Szabad Európa Rádióhoz, ahol Kézdi Pál néven számos műsort írt és szerkesztett. Sorozatot írt többek között a sztálinizmusról, az amerikai alkotmányról, a neokonzervativizmusról, a Szovjetunió történetéről. Öt éven keresztül szerkesztette a világgazdasági magazint, és a demokratikus intézmények működését elemző "Nyugati Úton" c. programot. 1989. februárjában a Szabad Európa és a Szabadság Rádió elnöke a "Superior Performance Award" kitüntetésben részesítette az 1988-ban nyújtott teljesítményéért, elsősorban az amerikai alkotmányról készült 32 részes sorozatáért.
1983-tól aktívan részvett a müncheni Széchenyi Kör tevékenységében, ahol több előadást is tartott. 1993-1998-ig a Széchenyi Kör titkára volt. Rendszeresen írt a Münchenben megjelenő Nemzetőr c. lapba, és más magyarországi napi- és hetilapokba. Tanulmányait több folyóirat is közölte. Az 1999-ben megindult Leleplező c. könyvújság főmunkatársa, jelenleg a folyóirat főszerkesztő-helyettese. Rendszeresen tart előadásokat az emberközpontú társadalom, a demokrácia és a pénzrendszer összefüggéseiről. Alapító tagja a 2000. áprilisában megalakult "Összefogás a Fennmaradásért Szövetség"-nek, amelynek célja a magyar föld megőrzése, és Kert-Magyarország feltételeinek megteremtése, Magyarország gazdasági- és pénzügyi szuverenitásának a visszaállítása, a résztvevő demokrácia megvalósítása, a népszavazás hatáskörének kiterjesztése, valamint a pénznek a nemzet alapvető fontosságú közintézményeként való kezelése.
Eddig tizenkét könyve jelent meg. 2002-ben a "Miért kellett meghalnia a három Kennedynek?" c. könyvet az "Uzsoracivilizáció" első kötete követte, amely 2003-ban kiegészült az "Uzsoracivilizáció II" és az "Uzsoracivilizáció III" kötetekkel. Az Uzsoracivilizáció köteteiből már több kiadás is elfogyott, és folyamatban van kiadása angol nyelven. 2004-ben jelent meg a Tudatmódosítás, amely az agyműködés befolyásolásának veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az egy központból irányított világrendszer létrejöttének folyamatát elemzi az "Új világrend? Világzsákutca" c. tanulmánygyűjtemény. 2005-ben "1956 - A magyarok harmadik útja " címmel jelent meg könyve, amelyben a kiutat keresi a kommunizmus és a pénzuralom zsákutcájából. "A pénz diktatúrája" c. kötet szintén 2005-ben rámutat, hogy milyen haszonnal járna a közpénzrendszer visszaállítása. A 2006-ban megjelent "Világdemokratúra" című könyvében részletesen taglalja, hogyan tette lehetővé a világdemokratúra rendszerének globális térnyerését a hitelpénz-monopólium agresszív terjeszkedése. 2007-ben az "Orwellia" című művében mélyrehatóan elemezte századunk igazi szuperhatalmát, a pénzimpériumot, a világ leghatalmasabb uralkodó csoportját. Ezt követően került az üzletekbe "Az emberközpontú világrend", és 2008 novemberében az "Örvénylés" c. munkája. Jelenleg a nemzetközi pénzrendszer és a demokrácia összefüggéseivel foglalkozó szakmunkán dolgozik.
Drábik János 1997-től 2000. márciusáig a Németországban működő magyar egyesületek, a BUOD elnökségének a tagja, 1996-tól az MVSZ választmányába is beválasztották, ahol Dél-Németországot képviselte. Az 1998-as parlamenti választásokon a KDNP képviselőjelöltje volt Budapest 1. számú választási körzetében. 2004 márciusa óta a magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának a helyreállításáért küzdő Magyar Nemzeti Bizottmány egyik szóvivője. 2008-ban a Független Újságírók Szövetsége elnökségének a tagja.
Nős, felesége vegyész, tudományos kutató.
