Burján Emil
Léthajó
© Burján Emil
TARTALOM
IDŐLAKAT
lélegzésem magamon át
"lebegtet" mint reményt a vágy
remény hitet / hit a csodát,
fenyegetést pártkatonák
*
sorsot nőnék ki / falakat
bolygót - amely időlakat
(2008-01-01)
PATTAN
.
két fülem nadir-zenit
tengelyére húrt feszít
.
legfelül és legalul
csöndre vet bogot a húr
.
csak alul és csak felül
hangol fényzenét az űr
.
bár közepe rám figyel
mint öröklét pattan el
(2008-01-10)
KOTTA
paplanom alatt
reklám álmokat
nem számítva csak
emberi tudat
mentes test marad
.
elemezzem-e
.
kotta és zene
néma szelleme
.
(2008-01-12)
SZÓTAG
(Lászlóffy Aladárnak)
hegy-völgynyi súlyok inganak
magamba bújok porhavak
elől a kor nagy fáihoz
rajtunk a holnap átlapoz
.
hegy-völgyek / nagy és kisbetűk
agyunkban egész gyökerük
megannyi szótag aranyát
szívünk e kornak mossa át
.
(2008-01-16)
SZÉLMALOM
vén retinádra égetik
a látomást (a mostanit)
az önpusztító lázaid
kiragad a tekinteted
a látványból egy részletet
ami már nem kell senkinek
emészthetetlen álmokat
őrölne szélmalom-agyad
- a létet egy élet alatt -
(2008-01-20)
HASONLÓ
táj-otthonom lett
sok rám hasonló
/ az égen omlett /
/ tó medre korsó /
négy évszakom meg
gyümölcskoporsó
2008-01-26
ÉLŐ
mivel moccanni sem tudok
az alvás "műtött" állapot
vak tudatomhoz szíjazott
szerveim tükörállatok
ösztönös automaták
egy-egy élő tejútvilág
csillagközi harmóniát
kottázó hús-vér némaság
meteorként a csontomon
keresztülhúz a fájdalom
2008-01-27
SZÚ
meg-megborzongok a logikátlan
másodpercek kereszthuzatában
ám bevont vitorlám lelki szélcsend
és nem küldöz árbocom se vészjelt
léket a bárkám orrába szú rág
tolvajkulcsot reszel a hazugság
2008-02-01
NÉHA
vagyunk - tehát e vers
szavaival növelsz
rajtunk egy látomásnyit
amíg a rím irányít
vagyunk - tehát a sors
önbugyraiba vonz
vért lélegző szívünkkel
csak néha merülünk fel
2008-02-02
ÖSSZKÉP
forrósága dobban
rejtett járatokban
teremtés-titok forr
belső áramokból
* testünk hőerőgép *
borzalmas egy összkép
múltunk és jövőnk ég
hamvaszt az öröklét
2008-02-06
SINCS
visszafele fúj a szél
az avar csöndet zenél
senki sincs szemöldökök
védősáncai mögött
(most keresik a hazug
bácsik-nénik igazuk)
2008-02-08
HUZAT
végtelen tér súlya nyom
ez a gravitációm
gondolatom visszarúg
nem tejporzik a tejút
csillaghuzat hegedül
csupa szakadék az űr
fényidőfalaival
* sorsom tükreikbe hal *
2008-02-15
HORIZONT
.
önmagamba csomagol
elalvás előtt a kor
kettőnk kontrasztjaiból
horgol aurát a kór
lettem mint ő nekem is
bundájában a tövis
én - időzített tudat
ő - halálos indulat
most ha ébredek - kibont
és kifoszt a horizont -
csutakerdőm fekete
ködruhás kísértete
leng seholsincs szobraim
megásatlan hantjain
2008-02-18
TAM-TAM.
.
* oxigént dobog szét *
belülről piros rét
nap vöröse / rőt ég
élethossznyi körkép
kintről nézve néger
tam-tamot vezényel
domborzata székely
- rakétaszekérrel -
.
2008-02-21
PERDÜL
.
föléd hajolva álmodik
az égbolt arca ébredést
felhőzi csillámfényeit
hogy emlékeidet idézd
.
gyorsulva perdül a vidék
négy évszak már minden napod
jövőkhöz bújt múltad sötét
mint lelkileg a tolvajok
.
2008-02-25
VITAMIN
boldogság-harcmezős egészség
csatáit vívják szerveim
torzítja agyam fénytörését
a politika-vitamin
.
mert végtelenülő hazugság
spirálja motoz mindenütt
bejárhatom az összes utcát
sehol sem üdvözöl az üdv
2008-02-26
CSAKRA
.
kulcslyuknyi semmi fénybe zár
elalvó testem éghatár
barlangnyi csöndje figyeli
hogy bekopog-e valaki
/ vagy ezt is ő találja ki /
2008-02-27
FÚZIÓ
(Málnássy Csaba emlékének)
szertegurult gyöngyatomok
altatják el a tudatot
emlékeire bontva és
a fúziójuk ébredés
emberré összerakva csak
izomnak érzem magamat
ha még egyben tart némi váz:
korunk fertőzte látomás
2008-03-06
EGYÜTT
teremtéstől fényes ég
az örökölt hagyaték
teremtésről mennyi színt
pazaroltak álmaink
a teremtés akkora
mint az alkotók kora
együtt vagy külön-külön
barlang-mélyen / hegytetőn
2008-03-12
FELÉ
két tenyérből összeforrt
szívem öklözi a kort
ma tanultam félmaroknyi
lázadását célba dobni
évszakok edzette pajzs
vergődése békeharc
minden egyes dobbanásnál
az öröklét visszaszámlál
bordák rácsai alatt
tíz ujjbeggyel tapogat
más időhazák felé ki
- láza földi - tüze égi -
2008-03-13
VÉGES
csendhullám-tarajok között
egyik jövőmbe merülök
feloldódó egyedeként
felejteni a véges ént
2008-03-19
NÉMI
testem fókusz-tükrei
kezdik egymást érteni
osztozik összhangjukon
lelkem és a tudatom
szinte egy-egy költemény
mert dolgok közötti tény
fókusz-tükreimen át
felfedeznek a csodák
2008-03-25
GÖRCS
szürrealista dallamok
sikolt valaki és zokog
valamilyen nem hangtani
csöndek visszhangjaiba rí
szelek erővonalait
a madarak is ismerik
zuhanás-állványzatokon
rángógörcsük mégsem rokon
2008-03-30
PÁRBESZÉD
ha kiábrándult a harcból
szívem lesz atomkarambol
lélegzésem még marasztal
párbeszéd a pillanattal
nekem ez a két jelenlét
ideláncolt végtelenség
búcsúzóul soha ennél
szabadabbá nem ölelnél
2008-04-02
BÚJÓCSKA
lelkem láng és testem hamvadás
célkeresztjében tart egy vadász
tükröm emlékezetében itt
már-már apám borotválkozik
mit színes keretbe fog a múlt
bújócskázik a gyermekkorunk
mély azúrrá válva dédapám
fényárnyék-söpörte udvarán
2008-04-11
REFLEX
egy-két liter egymásba szédült
légörvények bugyrában élünk
erejük felfrissülve csobban
sötétpiros véráramokban
ruhánk ez a tavasznyi reflex
hasonlítunk fákhoz-füvekhez
2008-04-14
PEZSGŐK
van a borokban valami
olyan összetevő ami
az őszi és a tavaszi
hetekben emlékezik a
mustérlelés napjaira
időt jelez a hordók
éjébe zárt horoszkóp
s abroncsaik a dongák
évgyűrűit másolják
így harmonizálja a rend
a külső-belső végtelent
ezért oltjuk az árapályok
felkorbácsolta szomjúságot
és a pezsgőkben szüretek
gyöngyöző öröme pezseg
a lét dongáin túli ciklusok
mágnes vihara ellen lázadok
2008-04-16
SZINKRON-CSÖND
szívem-tüdőm szinkron dorombol
csöndet havaz riadalomból
.
* időzítetlen sors-karambol *
.
tüdőm-szívem riadalomból
szinkron-csöndet havaz-dorombol
2008-04-20
MIHELYT
van testi seb és lelki szakadék
amelyektől lúdbőrözik az ég
.
visszafelé gyorsuló évszakok
fogaskerekei közé futok
.
pár perc alatt mint nappallal az éj
a lelkem és testem helyet cserél
.
ez is pokol mihelyt lélektelen test
és testtelen lélek érezni sem kezd
2008-04-22
BÁR
szív és tüdő két szólamát
az elme ragozza tovább
a kultúrában így teremt
egy külső-belső végtelent
és mint ahogy elődei
a tükrök tükrét tükrözi
.
bár habzsolják életemet
szeretnek is a szellemek
2008-04-25
CSONTOS
jobb vállamnál párna-szárny
társán némi paplan-ég
szállna minden porcikám
megdobogtat szakadék
.
mintha bármit mentenék
nincs se jó se rossz irány
megpihen csönd-aurán
mennybolt fényű tófenék
.
felhőforma lélek-árny
otthona ez a lazán
lélegző csontos vidék
.
2008-04-28
VAD
törzs-szövetségben élő
végtagjaim vadászni
visznek és gyűjtögetnek
táncolnak hadonásznak
vad lelkek vadonában
.
zsoltáruk békefüst-jel
mondandóm vele tűnt el.
.
2008-05-09
ÉGŐ
jajongva forr a víz
jégként csak szenvedett
így kínoz minket is
az összes átmenet
.
körfűrész sikolyok
edénye a kazán
tűztérből átsajog
egy fázós délután
.
az oxigén ruhát
emlékei szerint
cserélve vedlik át
mint égő vágyaink
.
2008-05-01
MÉR(L)EG
itt a helyzet változatlan
vagyis egyre rosszabb
mert ha mind több ördög arc van
javulunk viszonylag
2008-05-03
BALLADÁVÁ
túlélést pumpál szíved-tüdőd
ravatal ez a tudat-küszöb-
tartalom fohászaid között
balladává hangolódsz amíg
négy évszak beléd temetkezik
és virrasztanak csillagaid
.
2008-05-15
OTT MEG ITT
csenddé kövült idők a paplanok
érzékeiddel telefoltozott
pár pillanat avara takaród
egészen átitatnak színeik
fantáziád befelé havazik
magánnyá tömörül az ott meg itt
.
2008-05-11
KESERŰ
álmod kitereget mint pólyás kisdedet
és szellőztetve hűt mint lázadó szívűt
mert borzalmaival a végzet betakar
(fényárnyék-gyökerű gyümölcse keserű)
.
2008-05-17
BALLADA
(Dr. Kercsó Attila emlékére)
megannyi ösvény talpamon
zsibong - nyugtatja paplanom
kövek-gödrök reflexeit
többé immár nem tesztelik
*
két - oldalára dőlt - világ
sajgón egymáshoz üzen át
patkóm a sors lenyomata
de úgy érzem hogy ballada
2008-05-19
ÉH
testünk-lelkünk szobor-
negatívjaiból
magányunk is kihull
(lyukas a sors alul)
*
teremtés-örök éh
emészt maga felé
s izgága szellemünk
robbantja rá az űrt
.
2008-05-23
XILOFON
spárgára fűzött évszakok
mindenike stafétabot
gyanánt sorban fel-felragyog
hódoltat ez a nem-magyar
idő-xilofon-zenekar
örömök gyászdalaival
.
2008-05-26
TELJESSÉG
ködökkel álcázott egek idéznek évtizedeket
teremtéssé szintetizálnánk
egy lélek-teljesség-szivárványt
gyűjtögetve hozzá a Fényt fellegtornyok zászlóiként
2008-05-27
PITYPANGKÉNT
egyszerre pihen és viharzik a
szívünk-tüdőnk mint Eurázsia
gyökerek váltóáramaiban
villámmá érik a "nincs" és a "van"
és kozmoszunkká pitypangként kibont
két féltekét ébresztő horizont
2008-05-29
BARTÓK
"bolond ez a hangszer"
Szilágyi Domokos
öngerjesztő feszültség
dalolt a lüktetésben
vizek tükrén terült szét
tragédiáknyi éden
.
hullámuk ejt emelve
mikor a Semmi ásít
fuldoklón jegyezem le
a csend szimfóniáit
.
lebegnék aurákon
emlékeim eloldva
egy-egy szívdobbanásom
kiáll a horizontra
.
2008-06-01
TANYA
fekete horpasz az éji szellem-tanya
erdőcsicsergésű hajnal az udvarom
ébredve növi be az emberi vadon:
szorgos szerszámaink varázslat-káosza
(tudást fogyasztanak üzemanyag gyanánt
amelybe ihletet csöpögtet éjszakánk)
2008-06-07
GYÓGYÍR
*bordáim és égboltozat*
két súlyból egy vers-változat
lélegzésem a negyedik
(önaurámmal elvegyít)
szívemből szétlőtt dobogás
felelősséggel felruház
(amíg a belém falazott
gyógyír malterként összefog)
2008-06-10
CIMBALOM
.
ahogyan élek - az a házam
jógázás-ritmusaival
ti jártok szívem pitvarában
utcámon söpör az avar
amiért élünk - az egész táj
haza - szülőföld - sánc - halom
vagy fellegek bástyázta végvár
ormán villámló cimbalom
2008-06-12
MŰVÉSZI DOROMBOLÁS
macskatarzis (Szfinx-varázs)
2008-06-13
DUPLA
.
testünkben lakó gravitáció
a csillagközi csöndet keresi
két ringatózó melled látható
dallamában a versem rímei
.
szimmetriát ölelő zenekar
tavaszi láza őszi ködbe ring
négy térd vonaglik / duplán dupla kar
búcsúzva forrnak össze ujjaink
2008-06-15
RÁM-RÁM
körülugatja házamat
az aggódó jóindulat
visszacsahol az éjszakák
bokraiból a némaság
.
ők visszhangoznak rajtam át
én csak belaktam egy szobát
.
rám-rám kövülnek a falak
Kőmíves Kelemen miatt
de mennybe tárják Bolyai
rakétafüstös terei
2008-06-21
BELÜL
.
évszakokon gördülő bolygónk
automata lélegeztetőgép
űrburkain belül napáram
keringeti a fény metaforáit
.
galaktikák génrajzával rokon
növények lelke testi rokonom
.
2008-06-23
ANATÓMIÁK
.
miféle osszárium a
sorsok preparált halmaza
másodperc-anatómiák
hány réteggé vedlenek át
.
csillag-esztergán égitest
élővé gyúrja nappal-est
szellemmé pedig az igék
betűkben porlad el a lét
.
2008-06-24
MÁSKÉPP
boldogságunkat elmesélném
a Tejút egyik Föld-Ösvényén
.
navigációs nyugalom
a párnám és a paplanom
enyhén lejthet a pályasík
a végzetet ott keresik
tévelygő lelkű lázadók
meggyújtva néhány lobogót
.
a nemzedékek lármafáit
.
másképp csak a nyomor világít
.
2008-06-28
KURUC
(az ellenzék ellenzékének ajánlhatnám)
.
fekete korban meteor
becsapódása a nyomor
mély pályaíve kuruc-ég
labancok bűne a sötét
hát fel-felizzik színtelen
felhőivel az árva menny
ahol tüntet mert létezik
szivárványunk és szétlövik
.
2008-06-29
NEGATÍV
.
évtizedeknek ácsolt kaloda
vagy évszakok huzatos csarnoka
már-már csupán szellővisszhang vagyok
amely dallamként rajtam átszuszog
.
kifordított hiányok százai
szeretnének embernek látszani
csontszövetem is jelzi hogy milyen
negatív élmény a múló jelen
.
2008-06-30
AKÁRMELYIK
.
földünkön burjánzó egészség
honnan szerezte örök éhét
kölcsönösen egymásba ér-e
a semmi és a valami
nihilek szervezetlensége
minden szellemi s anyagi
metaforák metaforái
nem elvonási tünetül
kezdik a nemlétet zabálni
mint fény homályt és fényt az űr
nem látsz kicsit sem óriás kárt
akármelyik kozmoszba nézz
meg sem fogantál de terád várt
a telhetetlen létezés
.
2008-07-03
FÉNYTITOK
"orizontul unui vers
este punct şi univers"
(Gelu Păteanu)
.
gömbfeszes felületét
körülöleli az ég
kicsi delet a nagy éj
(sors alatti meredély)
lét előtti szakadék
ez a végtelen sötét
ez talán az igaz út
minden más irány hazug
vagy ha nem tetszene - szülj
újat agyadon belül
amit ismét fénytitok
és koponyád közrefog
(nemcsak versben horizont
a határtalan s a pont)
.
2008-07-06
LÉTHAJÓ
.
bocsánat csend - hogy létezem
lebegve sűrű semmiben
miféle gondok-horgonyok
pányvázzák ezt a léthajót
idők egén helyben repül
dallammá nyílva mint az űr
2008-07-11
A MÁSIK
.
agyunk lakása század-
és ezredforduló
szellemrajzú utánzat
egy hullott fél dió
hogyan vált végtelenné
a "másik" féltekénk
Kőmíves Kelemenné
hol nyer (milyen) esélyt
.
2008-07-12
ÉLETFA
évszakok ösvény-spirálisain
járok magamban mint sorvégi rím
sarkamra taposnak elődeim
tekintetükben csillag-mécsesek
életfa-árnyékukba heverek
2008-07-17
IZMUS
.
futurista tejúton
szürrealista lelkem
testen kívüli élmény
vagy ódivatú szellem
2008-07-18
NOHA
mihez hasonlít a tudás - ha
fecskét rajzol a zuhanásra
hogy feltámadjon a halála
(ha már a papírt kitalálta)
*
noha ereje látomásnyi
kalandozásban óriási
2008-07-19
HAMU
tüzes vasaló melegét
sugározza körém az ég
nem érdem hogy éppen velem
napoznak a történelem
boldogtalan középkori
félig sötét századai
és barnulásnak ül ki a
bőrömre máglyák hamuja
hogy ezredgrammnyi Dózsaként
is hangoljam e szerzeményt
*
ki- és befelé nézzetek
hunyt pilláim - farkasszemet
2008-07-21
"VALAMI"
.
visszafelé csordogál egy sehol sincs árapály
csontpáncélú zátonyon mind megroppannak léthajóink
lék vagyunk a horizont auráján és viszont
(már a glóriahiányom is túlnő a láthatáron)
lélegzünk jövőt s a múlt készletéből vért kapunk
(átömlesztést) míg olaj van és földgáz az altalajban
benzintűzhaláluk a fényűzésünk záloga
így "valami" összeprésel a jelen két végzetével
agybillentyűinken át mérjük örök áramát
2008-07-25
BELSŐ
.
jelez minden szívdobbanással
a lélekből fogant bátorság
fegyverzete a felelősség
és lármafák füst-lobogózzák
.
e megharcolt sóhajnyi belső
szabadság égi mása felhő
2008-07-30
EGY-EGY
szóbástyás korunkban száműzött egek
idemagyarultam történelmileg
koponyám gyanútlan élő látlelet
csend-kínaifal van egy-egy nyelv mögött
szintén árva dallam - benne körözök
néha kapva adtam pár arany rögöt
.
2008-08-01
SZÉLRÓZSÁS
.
dobpergéses szívveréssel
lármázzuk fel a jelent
búcsúztatva nappal-éjjel
odakint és idebent
.
bőrünk alatt érlelődő
évszakokkal fogyva kell
egy-szélrózsás hegytetőről
sors-visszhangként szállni el
.
íme négy élmény-kísértet
szakadékba tántorít
gyermekkorod óta nézed
a nemlét szirénjeit
.
2008-08-05
ÚTVESZTŐ
.
egy újabb évátültetésig
a szerveim egymást becézik
összhang a múltam ám jövőmön
rács van mert ő a cellaőröm
véletlen kezdet / végtelen vég
kövülete bármely jelenség
szív zördül - érzelem kopogtat
morzéi fél-gondolatoknak
értelmüket kell kitalálni
s útvesztőikből kitalálni
2008-08-10
RÖNTGENKÉP
lélekteleníthet annyi-ennyi gyász
visszhangtalansággal bélelt csigaház
röntgenképe nógat hogy űrödbe láss
hányszor beleájulsz mikor a gerinc
csigolyáidon kezd morzézni a nincs
most anyád (tanulván anyja trükkjeit)
szellem-koponyává egyszerűsödik
2008-08-13
KARDÉL
egészségem határol
el a körém szivárgó
lélektelen világtól
de mivel végzet is van
sorsom kardéle villan
majd hüvelyébe dőlve
lesz önnön kaszkadőre
.
2008. 08. 22.
REKLÁM
.
ajándék minden évszak társába csomagolva
külföldi feladóval de mégis helyi gyártmány
telephelye a kozmosz bejárat a Tejútról
reklámja fura mondat: pondrós gyümölcskoporsó
2008. 08. 24.
KÉTLAKI
.
szavak térképezik agyam hullámait
csillagtűs fekete bársony a háttere
álomszárny-tollu ha érinti: űr-puha
kottázza a zenész (csendhúrú) létezés
hogyan lesz valaki lelkében kétlaki
és "akaratlanul" mivé mi alakul
2008-08-26
GÉPKOR
.
ahogy emlékké dédszülők
vagy visszhanggá gyerekszobák
bizsergő érzékek mögött
egy test lélekké vedlik át
belső vérzésű motra még
bírná a gépkor ütemét
.
2008-08-28
VESZTESÉG
.
érzékeink az évszakok genezis-fátyoltáncai
agyunk az evolúciót az ős-tudásból bontja ki
rajtuk nő túl a szeretet elrobbanó pillanata
így érthetik az istenek hogy veszteségünk mekkora
.
2008-08-29
JÖTT-MENT
.
éjfélkor is van déli nap
vidékeink társainak
jött-ment fény-árnyék árapály
csíráztat érlel és kaszál
mikor az égre köszönök
belső tájam fel-felpörög
és megcsillan pár kinti rím
versem ablaküvegein
2008-08-30
ÉBREDÉS
.
lelkünk vérzékeny tükreit
a kor sarai fürdetik
foltozzunk aura-szivárványt
versekkel - semhogy dagonyáznánk
lemoshatatlan tisztaság
álmodja jövőbe magát
hogy kéken túli éterekben
gyógyuljon lázas földi szellem
ki honvágy hontalanja és
hazatérése tévedés
.
2008-09-02
LÁBNYOM
.
tudatmembránom jelzi hogy
belélegez az álom
sejtek szintjén kifordított
kesztyű a láthatárom
ezermester folyamatok
átszűrnek hét hiányon
mit holnapok haván hagyok
csak vércsepp / tüske / lábnyom
2008-09-05
LÁTNOK
versírás közben alszom el
rímekre bontva látnok álmok
fürösztenek a semmiben
majd énem partjaira mászom
pórusaimban hajnalig
négy kontinens szárítkozik
*
belém ivódtak rémeik
2008-09-10
TRÓGERÉK
.
gravitációtlanul
színez eget kék azúr
mint a tudatot a lélek
és a zene a beszédet
*
trógerék közt igazam
villámfénye súlytalan
itt csak a szív nyom a latban
ő üt a legpirosabban
2008-09-13
AKKOR
.
kora reggel a hegycsúcs az űr
teljes mélységére kivetül
árnyékom félig körüloson
ezen a mese-golyóbison
itthon is megkísért éjszaka
negatív árnyékom tudata
hajnalban-délelőtt-délután
átöltöztet az időruhám
néha úgy fekszem akár a múlt
akkor izzunk fel - ha nem vagyunk
2008-09-15
KARÓRA
.
csuklómon másodperc-bilincs
hatása pulzusomra nincs
így hullámlovagol saját
lelkemben két külön világ
mert éjszakája-nappala
szívként nyitott-csukott szoba
percenként szétszed-összetart
a parttalanság és a part
2008-09-18
HATÁSOK
.
felhőkre / óceánra gondol a csöpögő víz
beivódik ruhámba hadd tűnődjön el ő is
a foltok színhatára milyen térképet rajzol
nem érzem már magam jól
ha csak lelkembe nézek
kihagytak egy kalandból
hatások / események
2008-09-19
RÖGTÖN
sorsunkat (az idő-folyékonyt)
viharaiba keveri
a kéken dobbanó nagy égbolt
békénk (ha van) nem mennyei
*
anyagtalan Énünk elektront
eszközként pörgetve kutat
bármit megérint - rögtön elront
átröntgenezve titkukat
2008-09-22
SZÓTLAN
.
tüdőnk szárad / szívünk elúszik
testünk kivégzi szerv-tanúit
szervetlenül énünkre tör
ásványsúlyú ördögi kör
hazudhatnak bármit a szótlan
önelvű evolúciónkban
de rajtunk ne talpaljon át
történelmével a világ
mért hagynánk szellem és egészség
üzemének csődbemenését
2008-09-26
HOGY-HOGY
.
bőrünkön átderenghet-e
a lélek piros melege -
zöld vitaminja - vagyis a
napfény metamorfózisa
*
hogy-hogy nem láttam hamarabb
csillagfogantatásomat
*
mint köldökzsinór az örök
szerelmek tüze odaköt
mely ihletként is akkora
akár az alkotók kora
2008-10-01
EGY-EGY
himnusz az éjhez a harang szava
nekem személyes (térdeplő) ima
mert összevérez egy-egy ballada
2008-10-04
HALMAZ
szívünkben egymásból csobognak
az évek másodpercei
használjuk illusztrációnak
halmaz-lelkünket érteni
így élünk bármit át ami
reflexeinkké táltosodhat
2008-10-08
HAJLÉK
sorsom lélek-hajlékot teremt
űrfalak között se kint se bent
*
szívverésnyi csendektől puha
a pitvarszerű sehol soha
*
fuvola sóhajú melegét
fényekkel itatja fel az ég
2008-10-10
SZÁZ
négy égtájú láthatár a
mi iránytűnk aurája
*
hogyha végzet bújt alája
szétszakad száz balladára
*
négy égtáj négy évszakául
egy-egy ablakom kitárul
2008-10-12
SZÁZADELŐ
elfogyni jövő tavaszig
őszünk pincékbe költözik
telek tudatalattiját
táplálják zamatos imák
a mélyben ám kint szétszedik
a táj hatalmas díszeit
négyszáz évszakot loptak el
dédszülők fenyveseivel
megfoganandó unokánk
is fuldokolja a hiányt
fény-rügy lelkére célba lő
ez a gonosz századelő
2008-10-16
ZSONGÁS
álomba olvadó tudat
költői katarzisa vagy
emlékzenéjű testtelen
lebegtetés a semmiben
teljes valóság lesz ha csak
magát érzékeli agyad
felold a csend zsongása és
hajnallá szűr az ébredés
lilás derengéseddel át-
világítod az éjszakát
2008-10-20
FALÓ
ujjaimban tolltalan
szárnyak emlékezete van
tenyerembe szúr a frász
idézi képzelt zuhanás
ha szerszámot markolok
holnap talán dalolni fog
bástyám szivárványfalú
alatta trójai faló
2008-10-22
KÓRUS
Bardocz Barna-búcsúztató
(1946-2008)
sorsunk az évszakokkal
kiér a láthatárig
körben csillaghegyoldal
hamvasztja lármafáit
lélek-kórus vigasztal
szívek morzéja lázít
egy szülőföldnyi asztal
oázisa hiánycikk
2008-10-26
FORGÁCS
Anyámnak
szíved időtlen szárnyverés
tévelygő monológja
a kopjafává születés
vésőit haldokolta
kilencvenegy év napra kész
forgácsa széttaposva
látóhatár-nagy körfűrész
csendjét feléd sikoltja
2008-11-05
GÖMBVIRÁG
önmagán lükteti át másodpercek áramát
életem evez vele semmiből a semmibe
és a sors kívül-belül menekítve menekül
ebből lesz a kopjafa gömbvirág motívuma
2008-11-08
MOTÍVUM
agyad periszkópjaként álmodod az ébredést
rajta lát ki fekete húsa-csontja-idege
fele test és fele fény - amit úgy hívunk hogy Én
így véssük a kopjafák gömbcsillag motívumát
2008-11-09
KOPJAFÁNK
földi súly a lélek és fényen túli lebegés
önmagából tervezett mikroszkópot-távcsövet
szív-egó-lélek-tudat egyetlen tapasztalat
széttagolva kopjafánk motívumai gyanánt
2008-11-10
ÁLLAPOT
csak lázadás és győzelem
áramlik át a szíveken
állandó fulladásveszély
tüdőkben a sóhajnyi szél
békekötéses riadók
sora az élő állapot
de kint ez a dinamikus
egyensúly-elv deresre húz
*
fertőz ha tűri a világ
a pénzbunkós politikát
2008-11-11
PERCNYI
két egymást metsző pillanat
hajszálidőkként széthasad
fraktálszerűen bomlanak
irányaik tovább-tovább
nem-lineáris logikák
létté szövik a percnyi mát
*
hogy ihlet röntgenezze át
és alkotónak tudd magad
2008-11-12
DUBLŐR
vízszintesen alszom el és
álmomban "járok" magamon
két virtuális lebegés
önsúlya hatvan bástyarom
a duplán ferde józanész
dublőre pízai majom
2008-11-13
JEL
reggel-este
ciklusokban jógázik agyunk
Déva várként
épül újjá amit megtanult
káoszok fény-
árnyékából csöndet énekel
legutolsó
lázadása márványlapnyi jel
majd együtt az
anyafölddel ébred-alszik el
félig tiltott
balladáink fátyol-zászlai
szél-szabadon
szeretnének tisztán látszani
2008-11-19
NYUGALOM
szívem kényelmes ágyaként
aludtam át a bársony éjt
csillag alatti nyugalom
a hajnal színű takarón
s ugyanilyen a matracom
bölcsővé mélyült szivacsa
*
véremmé vált ez a csoda
2008-11-21
FÁJÓ
átszivárog a történelem
váltóárama a szíveken
[hogy kínjukból fájó vers legyen:
semmit semmi semminek üzen]
mint ihlet villáma hirtelen
robbanásként a nincs átkarol
- korma a ránk havazó nyomor -
[áldásával provokál a kor
mindig mi hiányzunk valahol
és valahonnan kiöl a kór]
2008-11-29
KÉNE
* amit beszívsz - az lélegez ki *
.
aludni térsz - rémálom ébreszt
azért hogy váltogatva érezd
miben fuldoklik lélek és test
titkukhoz kéne fényt keresni
könnycseppnyi égboltod kevesli
2008-12-01
HÚRBA
sorsom és a szülőföld közötti
széljárást a tudatom kitölti
*
villámmá gyűl békét sose kötni
ami benti-kinti s égi-földi
*
(általuk feszített húrba vágok)
*
fél percek sivatagába ásott
kínok-vércseppek és robbanások
metszik az örökkévalóságot
2008-12-06
MESSZESÉGEK
álmom túlsó partja lenne
puha párna sima selyme
két fülem között tehát így
játszik Óperenciásdit
végtelen kis messzeségek
foglyaként hazát remélek
2008-12-08
GÖMBÖLYŰ
testemből szorít ki a
kínok egy-egy rohama
szétszed mint az ijedős
nyarat az ártatlan ősz
morzsolom csapágyaik
gömbölyű gyümölcseit
mígnem héjak és magok
korpájává újulok
2008-12-11
DIAGNÓZISAIM
valaki csillaghomokórát
ősrobbanással fordított át
tovább gyorsulni múlt-jövőbe
minden logikát megelőzve
*
éjszakámba szinkron-szívveréssel
takarózom szellős reggelig
rám ruházva színes neszeit
gondmarkolta ostornyél vezényel
*
énem folyékony legjavát
alagútjaim szűrik át
nyomorban tobzódó Gulág-
tenyészet él köztük tovább
*
nappalok fényszűrőivel
versenyez auránk - amely
belső zenévé robban el
*
ájult tenyér
a részeg éj
és hajnalig
józanodik
a vak
tudat
majd
Freud
2008-12-12/18
MAR
.
csendhatárok és neszek
laza szövete leszek
kivel fénybe forog a
reggeli centrifuga
önszínemmé fakulok
mint az évszak-lobogók
és gyógyíthatatlanul
mar véresre minden új
2008-12-19
KERET
.
messzi lelkek görcsös ökle
csontomat roppantja össze
szívközpontú tájaimban
támadok fel holtomiglan
.
csiszolnék fekete márványt
szín-másoljon rám szivárványt
.
tükre némi repedéssel
ráncosabb szoborrá érlel
és fénysípok orgonáit
rendező keretbe állít
2008-12-26
LÁZÁLOM
.
napközben gépesített agylakók
vagyunk behódoltatva a "valót"
majd lázálom mesélgeti milyen
az örökölt világtörténelem
aknáin járó hunyt szemű jelen
2008-12-27
NYUGATIBB
.
átnemesíthetnek-e kármin
színnel bélelt artériáim
*
mind lüktetéses/árapályos
vagy Föld- és Holdmozgást utánoz
*
gének köszöntik néma békém
tejutak nyugatibb vidékén
s a soha Óperenciáin
2008-12-30