Széchenyi

Széchenyi Ferencnek nincs modern életrajza, Fraknói Vilmos, Gróf Széchenyi Ferenc (Magy. Tört. Életrajzok), csak külsőleges. V. ö. Bártfai Szabó László, A gróf Széchenyi-család története, 2., 1913, a Hofbauer-kapcsolatokra l. Jakob Bleyer, Friedr. Schlegel am Bundestage in Frankfurt (Ung. Rundschau, 1913), s legújabban u. az. Friedr. L. Gr. zu Stolberg u. Gr. Franz Széchenyi, Köln. 1932, a többi magyar mű (így Breznay Béla, A modern kor hajnalán, stb., 1912), használhatatlan. A nádorné protestáns körére Lyka id. m., 1., 15. l. – Gróf Széchenyi Istvánnak használható életrajza: Friedreich István, Gróf Széchenyi István élete, 2 kötet, Bpest, 1915. becsületes munka, szerzőt azonban Kossuth és a függetlenségi politika impresszionálta, s ezért gyakran nincs elég közel köréhez; igen sok új adatot hoz Széchenyi életrajzában Bártfai Szabó László, id. Széchenyi-család története 3. kötete. Széchenyi műveinek egykorú kiadásain kívül van egy nem-teljes akadémiai és most folyik a Gróf Klebelsberg Kunótól alapított Fontes-vállalatban a szerzőhöz igazán méltó újabb kiadás. A Széchenyire vonatkozó nézetek történetére l. tőlem, Három nemzedék, 51. laptól; Széchenyi ideáira u. itt, továbbá Angyal Dávid, Gr. Széchenyi István történeti eszméi, Bpesti Szemle, 1907, u. az, Néhány Széchenyi-probléma, Magy. Figyelő, 1913, IV. (sok megfigyeléssel); legújabb, kitűnő előadás Iványi-Grünwald Bélá-tól, a Fontes Hitel-kiadása bevezetésében, 1930, aki a Bentham-kapcsolatokat a keresztény perfekcionizmust és a Belső Csend fogalmát tisztázta. Rendkívüli érdemeket szerzett Viszota Gyula évtizedes Széchenyi-munkásságával, nagyszámú alapvető értekezésével és a Klebelsberg-féle Fontes-ben a Naplók kiadásával (eddig 2 kötet), meg Széchenyi írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal, u. itt, 2 kötet, 19127, 1930; ezen hatalmas kötetek bevezetéseiben a legtöbb felmerült kérdést önfeláldozó munkával ő tisztázta. Széchenyi nevelési rendszeréről szépen Kornis id. m., 1., 528. l.

Széchenyi kath. vonatkozásait a Három Nemzedék és utána Iványi-Grünwald id. m. dolgozták ki. A Wesselényi szolgájának bántalmazásáról szóló idézet a Naplók Zichy Antal-féle kiadásából, 331. l. A főhercegekről Naplók, ed. Viszota, 1., 25. l., az úriszékről u. az. 2., 101. l. A magyar parasztról a debreceni garnizonban, Viszota, 2., 101. l. (Zichynél rossz fordítás), a köv. idézetek Viszota, 2., 54., 53., 72., 216. l. Lóversenyre Friedreich, 1., 91. sk. ll., a keresztény perfekcionizmusra Iványi-Grünwald, 166., 171. l. Dessewffy Taglalatát újra kiadta Iványi-Grünwald a Hitel függelékében. A Világ- és Stádium-idézetek az akad. kiadásból sor szerint: Világ, 13., 53. l., Stádium, 147., 165., 254., 47. l., Világ, 80., 43., 47., 64., 65., 60., 67. l., Stádium, 138., 152., 39. l., Három Nemzedék, 91. l., Kelet Népe, akad. kiadás, 15. l., Wesselényi, Balítéletekről, Bukarest, 1833, a köv. idézetek: 229., 199., 209., 213., 228., 179., 184., 185., 189., 187., 241. ll.

Kialakult nemzetiség hiányára rámutatott már Horváth Mihály, Huszonöt év, 3. kiadás, 1., 195. l. A nyelvtudomány és Horváth István a fejlődésbe könnyen beilleszthető volt. A Tudományos Gyüjtemény id. cikkei: 1817, 1. A Nemzeti Culturáról közönségesen 1817, I., 57. (S.) A nemzetiségről, 1819, IX. 32., Thaisz András, Közönséges észrevételek a nemzeti characternek megítélésére, 1819, XI., 43. =Gömbös Antal, A nemzetiségről. A Tud. Gyüjt. előfizetőinek jegyzéke az egyes évfolyamok végén.

Eötvös és Szalay a Margitszigeten: Falk Miksa, Kor- és jellemrajzok, 1903, 217. l. Reviczkyre Wirkner Lajos, Élményeim, 2. kiadás, 1880, sok adattal, s tőlem, Iratok, 137. l. A kolerára Georg Sticker, Seuchengänge in Ungarn, Bpest, 1931. magisztrális munka; a korán, tragikusan elhúnyt kitűnő Bálint Nagy István műve, Kolerajárványok Csanád vármegyében, Makó, 1928, Balásházy János, Az 1831. esztendői felsőmagyarországi zendüléseknek történeti leírása, Pest, 1832. Az 1832–6. országgyűlésre Horváth id. m. és Ferenczi Zoltán alapos munkája, Deák élete (akad. kiadás), 1904, hol a régebbi irodalom. V. ö. Záhony Béla, Borsod megye országgyűlési utasításai a reformkorban, 1929 (diss.), Zichy Antal, Visszapillantás az 1832–6. országgyűlésre, Bpesti Szemle, 1894, 77. köt., ma már alig használható. A kir. propozíciók az Irományok 1., 3. l. Deák a földesúri jogról idézve Ferenczi, 1., 105. l. A robot mellett Sopron megye, az országgyűlés Naplói, 2., 452. l., a paraszt még nem elég érett: Naplók, 4., 113. l. Kölcseyről Kossuth naplója, Jakab Elek, B. Wesselényi M. hűtlenségi bűnpere, Kolozsvár, 1876, 2., 79. l., Fejér megye nyilatkozata Naplók, 5., 16. l. Az 1836. úrbéri törvényeknek és tőlük létrehozott helyzetnek több egykorú jogi feldolgozása, így J. N. Preyer. Des ung. Bauers früherer u. gegenwärtiger Zustand, Pest, 1838, Joh. Graf Mailáth, Das ung. Urbarialsystem…, Pest u. Leipzig, 1838, Jos. Hubeny, Die vorzüglichsten Ursachen des schlechten Zustandes von vielen ung. Forsten. I. Die Urbarialholzung, Pesth. 1835. Kölcsey a sok beszédről országgyűlési naplójában, Minden Munkái, 1886, 7., 06., 17. l. A vegyes házasságok vitájára Horváth, Ferenczi id. m., Tagen kizárása kétségtelenül jogtalan volt, de beleillett a városi és káptalani követek elleni hangulatba; a hazai és külföldi fontosabb iratokat kiadta, bibliográfiával Augustin de Roskoványi, De matromoniis mixtis…, Quinque-Eccl., 1842, 1. köt., Várady L. Árpád, Lonovics József római küldetése, Bpest, 1924, Lonovics naplóját kivonatolta Marczali Henrik, Budapesti Szemle, 1890, 64. kötet. Kölcseyt mint Széchenyi „legideálisabb kifejezőjét” Riedl. Frigyes ismerte fel, idéztem HN., 116. l. Több idézet Kincs Elek, Kölcsey a közéletben, Szombathely, 1931 után, így 27., 23., 33., 1., ahol az 1832. szatmári utasítás is, de akinek nem sikerült Kölcseyben a gyakorlati politikust bebizonyítani. Széchenyi írói hatására l. Skala István. Gr. Széchenyi István és a magyar romanticizmnus, Bpest, 1932 (diss.), felhasználtam 27., 35. l. Deákra Ferenczi id. műve mellett alapvető Kónyi Manó munkássága, aki Deák Ferenc beszédeit 6 kötetben (2 kiadásban), kitűnő bevezetésekkel adta ki. Az úrbéri törvények hatásáról Deák: Jakab Elek id. m., 2., 58. l. Erdélyre nincs feldolgozásunk, v. ö. Gróf Teleki Domokos, Ferenc osztr. csász., magy. kir. és Erdély fejedelmének erdélyi útja, Bpesti Szemle, 1869, 14. köt., a jobbágyviszonyokra Hetényi János, Erdélynek remélhető anyagi kifejlése… (1844), Kolozsvár; Kőváry László, Székelyhonról, Kolozsvár, 1842, A. de Gerando, La Transylvanie et ses habitants, Paris,1845, 2 köt., a szász viszonyokra részletes Teutsch id. m. 2. és 3. kot. Wesselényire általában Kardos Samu, B. Wesselényi M. élete és munkái, Bpest, 1905, 2 köt., csak mint anyagközlés jöhet számba; szatmári beszéd szövege u. itt, 1., 408, l., a pozsonyi ifjúság üdvözlése, 1., 266. l. A pozsonyi ifjakra Pulszky Ferenc, Életem és korom, 2 köt., 2. kiadás, Bpest, 1884, regényszerűen írt érdekes mémoire, mint kútfő túlbecsülve, teli fecsegéssel és sajátmaga kidícsérésével; az ifjakra, 1., 64. sk. II. is elfogult, szépítni akarja, hogy őt rokonsága kihúzta a bajból. V. ö. Ferenczi id. m.; Móricz Pál, Néhány irat a Lovassy L. ellen folytatott perből, Bpest, 1891; Jakab id. m.; az egész ügyet tisztázza (Lapsánszky szerepével együtt) Wertheimer Ede, A jurátusok felségárulási pöre, Bpesti Szemle, 1908, 133. köt. Deák szerepére Ferenczi id. m., 1., 151. l.

Széchenyi technikai alkotásaira ma is legjobb Lipthay Sándor, Gr. Széchenyi István műszaki alkotásai, Bpest, 1896, l. továbbá Zelovich Kornél, Széchenyi mérnöki alkotásai, Bpest, 1921 (7. l., Clark Ádám nem rokona Tierney Clarknak), Gonda Béla, Az aldunai Vaskapu és az ottani többi zuhatag szabályozása, 2. kiadás, Bpest, 1896, u. az. Vásárhelyi Pál élete és művei, Bpest, 1896. A Széchenyi-idézet a hasonmászásról, Naplók, Zichy-kiadás, 241. l., gőzhajón utazásra nevelése (nem pökni!) Hírlapi cikkei akad. kiadása, 1., 126. stb. ll.