« Biráskodás. | KEZDŐLAP | Tulajdonjog és örökösödés. » |
Szerződéskötés helye és módja. Adás-vétel. Bérlet. Zálogolás és kölcsön. Ajándék, átruházás. Városi oklevelek
Igen sok emlékünk maradt a városi polgárok szerződéses jogügyleteire vonatkozólag. Az efféle szerződések megkötése az egész országban hiteles helyek káptalanok, konventek előtt történt, de jogosítva voltak ilyenek meghallgatására és ezekről bizonyító erejű okiratok kiállítására az országos tisztviselők is.[1] Nevezetes feladata volt ez a városi tanácsnak is, mely szintén fel volt jogosítva ily bizonyító erejű oklevelek kiállítására. A polgárok jogügyleteiket többnyire a városi hatóság előtt kötötték,[2] de előfordulnak káptalanok előtt történt egyezségek is,[3] sőt arra is van egy példánk, hogy két zágrábi polgár igaz, Gerzence-megyében levő nemesi birtokról a főispán előtt köt adás-vételi szerződést.[4] Előfordul a városi tanács és káptalan által való kettős megerősítése is a szerződésnek.[5]
A szerződéskötés első mozzanata a vallástétel (fassio) volt, így látjuk egy a radnai tanács kiállította oklevélből, hogy a Rotho által Henchnek eladott földről bizonyságot tesznek a felek s ennek folyományakép állítja ki a tanács az okirati bizonyságot.[6] E bevallás ünnepélyes formában való ismétlése a szóbelileg már megkötött szerződésnek. A szerződés, különösen adásvételi szerződés megkötésénél szükséges volt néhol a rokonok, sőt a polgártársak beleegyezése is,[7] habár például Selmecbányán a polgár még neje és családja akarata ellenére is eladhatta birtokát, ha nejének hitbérül le nem kötötte.[8] Az okirat bizonyító erővel csupán akkor birt, ha a város a polgárközösség pecsétjével megerősíttetett. A szerződést bizonyító irat kiállításáért bizonyos díj járt a birónak és jegyzőnek.[9]
A városi polgárok által kötött szerződések közt találunk adás-vételi, kölcsön-, zálogügyekben kötötteket és adományozásról szólókat. Legtöbb az adás-vételi, még pedig földbirtok eladásáról szóló, a miről már más helyen megemlékeztünk.[10] Hench barsi polgára malmát adta el;[11] Bérleti szerződést kötöttek a nagyszombati polgárokkal a bazini comesek, Pál és Kozma, kiknek földjén a polgárok szőlőt műveltek; az esztergomi káptalan két oklevele értesít a káptalan házainak bérbeadásáról.[12] Földbirtok zálogbaadásáról értesít egy a keresztesek konventje előtt kötött oklevél, s ily zálogolások eredményekép már a zálog birtokbavételéről több esztergomi irat.[13] A kölcsönpénz fejében adták a zálogot és ez a határidő lejártakor nem fizetés esetén átment a hitelező birtokába.[14] A zálogolási határidőt tetszés szerint szabták meg a felek a szerződésben,[15] ha ezt nem tették, az általános szabályok léptek életbe. Ingatlan és nemes érczálog egy év és egy nap, ingóság hat hét, ehető dolog három nap mulya ment át a hitelező birtokába, még pedig nem teljesen, hanem a tárgyat megbecsültették s eladták, a fölösleges összeget visszakapta az adós.[16] Ha az ingatlanra ilyenkor vevő nem akadna, a hitelező mintegy bérbe kapja azt, mig a pénzt az adós megfizetheti, de ha e megoldást nem fogadja el, a birtokot megbecsültetik s a zálogösszegnek megfelelő részt kihasítva a hitelező kapja birtokul. Ha még ezt sem fogadná el, e kihasított részt bármily a zálogösszegnél csekélyebb áron is eladhatják, s ő a befolyó összeget kapja.[17] Ilyen zálogolásoknal a hitelezők gyakran halasztást adtak vagy részletfizetést engedtek, s csak e határnapok eltelte után érvényesítették jogaikat.[18] Érdekes okirat a győri káptalan által 1254-ben kiadott, melyben Gál mosoni polgár szentföldi zarándok-útja miatt hivatalát, a pristaldusságot ruházza át testvérére, Oszlopra.[19]
E szerződési okiratok mellett kell megemlékeznünk a városi hatóság okleveleiről, melyek által az egész város bizonyos kötelezettséget vállal valakivel szemben, továbbá mikor külső hatóságokkal vagy személyekkel egyezségeket kötnek a városi közösség nevében. Ily okirat kiadása mellett adnak a dubicaiak az ágostai remetéknek földet a város határában,[20] s ily módon adományoz Szeben városa a kereszteseknek szegényház céljaira szolgáló házat.[21] Az esztergomi tanács többször kötött a káptalannal egyezséget, a melyekben mindketten kölcsönösen engedményeket tettek egymásnak.[22] Ide sorozható az az okirat, melyben Német-Lipcse tanácsa IV. Béla kiváltságlevelét adja elő a korponai plébános kérésére a lipcseiek tizedjoga bebizonyítására.[23]
[1] Illés J. A magyar szerződési jog az Árpádok korában. Budapest, 1901. 40 411.
[2] Selmeci jk. 11. §. Kn. M. I. 431., 525. II. 311., 458. Kn. C D. II. 77. F. IV/3. 480. VI/2. 300. W. VIII. 252. XII. 571. l.
[3] Kn. M. I. 360. II. 49., 247. Kn. C. D. II. 102. H.O. VI. 78. W. IX. 530. l.
[4] Tk. Civ. I. 238. l.
[5] F. IV/3. 450. H. O. III. 24. l.
[6] Selmeci jk. 11. §. F. IV/3. 80. és VI/2. 300. l.
[7] Rokoni beleegyezés. W. VII. 415. l. A polgártársak beleegyezésének szükségére mutat: Endl. 444., 451., 507. l.
[8] Selmeci jk. 2. §.
[9] Selmeci jk. 11. §. Teutsch. 89. és F. IV/1. 349. VI/2. 300. l.
[10] Például Kn. m. I. 360. 431., 525. II. 247. l. stb.
[11] Kn. C. D. II. 102. l.
[12] W. XII. 571. Kn. M. I. 354. II. 242. l.
[13] W. XII. 652. VIII. 414. Kn. M. II. 49., 311., 458. l.
[14] Kn. M. II. 311. és 458. l.
[15] W. XII. 652. l.
[16] Selmeci jk. 40. §.
[17] Selmeci jk. 10. §.
[18] W. VIII. 414. l.
[19] H. O.VI. 78. l.
[20] F IV/1. 349. l.
[21] F. VII/3. 159. l.
[22] Kn. M. II. 156. F. VII/2. 229. W. IX. 411. l.
[23] F. IV/3. 125. l.
« Biráskodás. | KEZDŐLAP | Tulajdonjog és örökösödés. » |