MUNKA

Az ősembert fegyvereinek, szerszámainak, eszközeinek sokfélesége a legkülönbözőbb tevékenységekre képesítette. Fát nyes, vág, szel, hasít, hajlít, fúr, farag és simít. Követ pattint és csontot vés. Sarat és agyagot gyúr. Bőrt tisztít, puhít, szabdal és varr. Szíjat hasít, húrt feszít. Vesszőt, sást, növényi szálakat fon. Élelmét nyárson süti és fazékban főzi. A magvakat darává zúzza, s így készíti elő a fogyasztásra. Természet adta lakóhelyének védelmére árkot húz, sáncot hány, torlaszt emel, s ha nincs jó búvóhelye, nádasból, sásból, lombos ágakból, vesszőből fon kunyhót, vagy fából épít magának félig földbe vájt viskót. Testét a hideg, az eső, a hó ellen maga készítette ruhával védi. A puhított bőrből szabott darabokat árral lyukasztva szíjjal köti vagy tűbe fűzött ínnal, fonállal varrja össze.

A nagy vadakat szemtől szembe nem támadja. Vermet ás nekik, s ott végez velük. Ha megtámadják, husánggal, bunkóval, fejszével, gerellyel, nyíllal védekezik. A szarvasállatot, tarándszarvast, az őstulkot és a vadlovat már maga üldözi: kőhajítással, gerelyvetéssel, nyíllövéssel ejti el, hogy húsát, bőrét, csontját megszerezze. A madarat hurokkal és enyvvel fogja. A halat fonott kosárral, varsával, horoggal halássza, s a nagyobbak elejtésére szigonyt használ.

Gombák, gyökerek, gyümölcsök, bogyók, magvak, tojás, méz gyűjtéséhez vesszőkosarat vagy faedényt készít, s kötélen kúszva közelíti meg a méhek odvát és a madarak fészkét.

Az ember önvédelmi és élelemszerző harcát, munkáját és gazdálkodását tervszerűsége különbözteti meg az állat ösztönös cselekvésétől. Az állat életfenntartási ösztöne éppoly erős és határozott, mint az emberé, építeni és alkotni is képes, de csak a természetben készen talált lehetőségeket tudja felhasználni. Az ember meggondolt cselekvéssel és tudatos alkotásokkal maga tágítja ezeknek a lehetőségeknek a körét. Életének nemcsak biztosítására és fenntartására törekszik. Kényelmesebbé és kellemesebbé igyekszik azt tenni. Az állat mindig ugyanazokkal az eszközökkel él, s ugyanolyan formák szerint alkot. Az ember folytonosan tökéletesíti, javítja, szépíti fegyvereit, eszközeit, ruházatát, élelmét és lakóhelyét. Mindig alkalmasabb anyagot és ügyesebb szerszámformákat keres, hogy a legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb munkát végezhesse. A gyakorlati igények kielégítése mellett esztétikai szempontokat is érvényesít, eszközeit és lakóhelyét művészi ízléssel formálja és díszíti.